A sportág szabályozó szervezetét 1991 és 2009 között irányító brit sportdiplomata rossznak tartja azt az irányt, amely felé a Forma-1 tart, és attól fél, hogy az USA Nagydíjtól múlt héten visszalépő Marussia és Caterham nem ez elsők voltak a sorban. A hétvégi austini futam a legkevesebb indulót fogja számlálni 2005 óta. „A küzdelem ettől kezdve nem igazságos” – jelentette ki Mosley. „Az a probléma, hogy a nagy csapatoknak jóval több pénzük van, mint például a Marussiának vagy a Caterhamnek. A végén arra lesznek kötelezve, hogy elhagyják a Forma 1-et, és nem biztos, hogy ők lesznek az utolsók.” – tette hozzá.
2009-ben, a Honda távozása után Mosley 30 millió dolláros költségplafont szeretett volna keresztülvinni, ami a jéghegy csúcsa volt annak a vitának, mely majdnem a sportág szakadásához vezetett. A két visszalépő összesített költségvetése nem haladja meg a 120 millió dollárt, ami igencsak kevésnek számít a Ferrari, vagy a Red Bull 200 millió feletti kiadásainak. „Ha a sportág érdekeit nézzük, egyenlően kellene elosztani a költségeket, és hagyni a csapatokat, hogy annyi szponzort szerezzenek maguknak, amennyit csak tudnak” – említette a korábbi FIA-elnök.
„Egy olyan csapat, mint a Ferrari, persze hogy több szponzort tud magához csalogatni, mint a Marussia, de ha mindenki egy adott alaptőkével rendelkezne, egyenlő esélyekkel tudnának nekivágni a küzdelmeknek.” – mondta Mosley, aki továbbra is a költségplafon bevezetését tartja megfelelő megoldásnak. A Forma-1 összesített bevétele másfél milliárd dollár körül mozog, melynek több mint a fele a kereskedelmi jogokat birtokló CVC-hez vándorol. A csapatok a jövedelem 47,5 százalékát osztják el egymás között, teljesítmény-alapon, így könnyen kisejlik, hogy az eddig nullpontos Caterham miért volt az első csapat, amelyik visszalépett az indulástól. A Ferrari az eredmények mellett még alanyi jogon is kap egy bizonyos összeget, tekintve örökségét és fontosságát a sportágban.
A csapatok idei költségvetését nagyban megdobta a motorokra fordított összeg is, a V8-asokról a V6-os turbókra váltás és a másoktól vásárolt erőforrások több mint 30 millió dollárba kerülnek. „A zöldebb motorok mellet vagyok” – mondta Mosley. „A probléma abban gyökerezik, hogy nem mondták meg a csapatoknak: ’fordítsatok annyit kutatásra, amennyit csak akartok, de egy szezonban maximum 3-4 millió fontot használhattok erre a célra” – összegzett a brit.
