Lewis Hamilton úgy nyilatkozott, elfogadhatónak tartja a két tizedmásodperc lemaradást csapattársához, Charles Leclerc-hez képest első közös időmérőjükön: ahhoz képest, hogy az egykörös specialistaként ismert Leclerc hét éve a Ferrarinál van, és kívülről-belülről ismeri az autót, tisztességes a különbség első nekifutásra.
Az eltérés ráadásul egy ponton kisebb is volt a végső 0,238 ezredmásodpercnél: a Q2-ben mindössze 0,092 másodpercet tett ki. A Race szaklap elemzése megvizsgálta, a pálya mely pontjain volt különbség Leclerc és Hamilton között – ezek az eltérések egész hétvégén változtak, ahogyan Hamilton alkalmazkodott, és egyre közelebb került csapattársához.
Pénteken sokat veszített Hamilton a kanyarok közepén
A szaklap rámutat, Hamilton a pénteki szabadedzéseken támadóbb szellemben közelítette meg a féktávokat, később és keményebben fékezett Leclerc-hez képest. Hatékonyabban lassította le az autót, majd hatékonyan fordult, így gyorsan a gázra léphetett, de a kanyarok közepén következetesen időt veszített Leclerc-hez képest: csupán századokat, de a kör egészét nézve több tizedet bukott a lassú és közepes kanyarokban.
Már itt érzékelhető volt, hogy Hamilton másképpen vezeti a Ferrarit a 2024-es Mercedeshez képest. Akkor a hétszeres világbajnok gyakran bukott jelentős köridőt egy-egy kanyarban George Russellhez képest, mikor az autó hátulja megcsúszott, vagy egy túl agresszív kanyarbemenettel erőltette túl a Mercedest. Ilyen jelentős egyszeri időveszteség nem volt jellemző Melbourne-ben.
Szombaton két gyors kanyar volt Leclerc előnye
Hamilton már a szombati harmadik szabadedzésen változtatott vezetési stílusán, közelebb kerülve Leclerc technikájához. Az 1-2-es S-alakú kanyarkombinációban és a 3-as jobbkanyarban megfigyelhető volt, hogy Hamilton hamarabb elemeli és korábban fékez. Nagyobb minimumsebesség és gyorsabb kanyartempó jellemezte Hamiltont, aki ezt a mintát tökéletesítette a harmadik edzésen és az időmérőn is.
Hamilton viszont a gyors 6-os jobbkanyarban folyamatosan lassabb volt Leclerc-nél, márpedig erre a kanyarra van felfűzve az egész középső szektor, aki itt ront, időt bukik a padlógázas, S-formájú szakaszon.
A két versenyző a Q2-ben volt legközelebb egymáshoz, Hamilton elmaradása eddigre két ponton maradt jelentős: a 6-os mellett a közepesen gyors 12-es jobbkanyarban. Ezekben a kanyarokban Hamilton jobban elemelte, mint Leclerc, nagyjából 20 százalékkal kevesebb gázt használt az utóbbi ponton, és minimálisan a fékre is rálépett.
_ca4e6cb8-ce30-4b59-b2cb-c34b5edf9ced.jpg)
A Q3-as különbség nem volt releváns
További, kis különbségek voltak megfigyelhetők az időmérő folyamán: Hamilton a 3-asban vagy a gyors 9-10-es kombinációban kanyarbemeneti tempót áldozott fel a jobb kimenetért, ezért ezeken a pontokon gyorsabb volt Leclerc-nél, a monacói viszont túllassítás nélkül fordult a 11-es kanyarban.
Ilyen apró eltérésekkel állt össze a 0,238 másodperces végső különbség. Ez azonban nem teljesen releváns: Hamilton másfél tizedmásodpercet hagyott gyorskörében az első kanyarban, ahova túl nagy sebességet vitt be. Leclerc viszont nem fejezte be utolsó gyorskörét. A két versenyző közti pontos különbség így egyelőre nehezen meghatározható – az viszont látható, Hamilton hogyan igazodik a Ferrari által megkövetelt vezetési stílushoz, így folyamatosan csökkenti a különbséget házon belül.
