Nem tagadom: szkeptikus voltam a Formula-1 új kezdeményezésével, a jubileum okán F1 75 névre keresztelt nagy szezonindító show-val kapcsolatban. Pont azért, mert a meghatározásából is kitűnt, hogy a show-é lesz a főszerep – márpedig mint azt pár hete a Pitwall Talkban kiveséztük, pontosan ez a fókuszeltolódás az, amely talán a leginkább zavar minket napjaink F1-ében:

Magasra tette a lécet másfél hete a MotoGP a maga bangkoki eseményével, amely a helyszínen legalábbis biztosan óriási siker volt, hiszen a kilátogató szurkolók testközelbe kerülhettek a motorokhoz és a versenyzőkhez egyaránt.

Tudni lehetett persze, hogy az F1 show-ja más jellegű lesz, már csak a helyszínválasztásból adódóan is. De nem is akarta a motoros produkciót másolni a száguldó cirkusz, a két széria között évtizedek óta meglévő különbség ezen a téren is kidomborodott: sokkal csillogóbb, helyenként az Oscar-díjátadó gálákat megidéző, koncerttel vegyített nagyszabású show-t varázsoltak a szervezők a londoni O2 Arénába.

Amitől működött az F1-es show

Az Oscar-párhuzam olyan tekintetben is megállja a helyét, hogy a műsorvezető, a brit színész-humorista, Jack Whitehall az ott megszokott nyitóprodukcióhoz hasonló stand-uppal indította az eseményt.

És bizony Whitehall nem fogta vissza magát: oda-odaszúrt és élcelődött a nagyrészt változatlan autófestéseken, Max Verstappen showellenességén, a George Russell-lel vívott tavalyi szócsörtéjén, Lewis Hamilton öltözködési szokásain, Charles Leclerc jóképűségén, valamint Zak Brown tetoválásain is. Aki nem látta, mindenképp pótolja a nyitó roastot (az alábbi csak egy részlet belőle), meglepő, de remekül elsülő húzás volt:

What a welcome for some of the grid's finest#F175LIVE pic.twitter.com/d4eiHnxfNW

— Formula 1 (@F1) February 18, 2025

Whitehall később is feszegette a határokat, és nem félt kínosabb témákat sem érinteni, mint például az FIA káromkodástilalma, amelyet ki mással, mint a trágár stílusáról ismert Gordon Ramsay-vel veséztek ki – de még a volt Aston-főnök, Mike Krack angolban áthallásos nevével való viccelődés is belefért.

Jó volt látni, hogy az imidzsére olykor kínosan ügyelő F1 engedte az ilyen kiszólásokat, ahogy a csapatok és a pilóták is: szemlátomást egyik versenyző sem sértődött meg az élcelődésen, ahogy a Racing Bullsnál is vették a lapot, amikor a névváltásaikon gúnyolódtak. Mindez egyébként azt is mutatta, hogy a műsorvezető képben van a száguldó cirkusszal.

Persze a fő attrakció a csapatok bemutatkozása, valamint az autófestések leleplezése volt. Minden istálló megkapta a maga hét percét, és el kell ismerni: ezekkel változatos módokon éltek, nem egy sablon szerint, ezzel erősítve a saját identitásukat.

Volt, aki még több show-t csempészett a maga szekciójába – az Aston Martinnál például kihagyhatatlan volt a James Bond-tematika –, míg mások a saját történelmüket helyezték előtérbe, mint például a Ferrari vagy a korábbi dizájnjait is prezentáló McLaren. Természetesen a legnagyobb ovációt a közönség részéről a Ferrari kapta, hiszen az este fő szenzációjaként itt láthattuk először publikusan vörösben Hamiltont.

Nem mellesleg pedig ez az összshow semmiképp sem volt rosszabb egy hajszállal sem, mint amihez az előző néhány évben hozzászokhattunk a csapatok egyéni bemutatói során...

Amin még lehetne javítani

Azt nem lehet állítani, hogy a csapatbemutatókat túl sok betétprodukció szakította volna félbe, ám még így is kissé soknak érződött a zenei és egyéb showelem – ez viszont már jórészt magukon az alakulatokon múlt, ahogy fentebb is írtuk.

Volt néhány gárda, ahol az autóra, a versenyzőkre és a dizájnra már alig maradt idő – a Red Bullnál például konkrétan nem is hallhattuk megszólalni a pilótákat, így Verstappent sem, ott a csapatfőnök Christian Horner volt a fókuszban, ő volt a konferanszié –, de ez a csapatok saját döntése lehetett. És nyilván nem is sült el minden prezentáció jól, a Racing Bullsé például inkább volt ciki, mintsem ötletes – bár legalább a festésük kompenzálta az előtte lévő perceket.

Bár az említett Pitwall Talkban mi is kritizáltuk ezt a hozzáállást, be kell látni, hogy az olyan produkciók, mint a kedd esti show, a Drive to Survive sorozat vagy akár a nyáron érkező F1 című film (amelyről szintén szerepeltek kulisszák mögötti felvételek a műsor során), igenis jelentenek hozzáadott értéket a rajongók számára – és mindenekelőtt olyanokhoz juttathatják el a Formula-1-et, akik eddig nem követték a sportot.

A hardcore F1-rajongóknak ez persze taszítóan hathat, de mint sok mindenben, a lényeg itt is a megfelelő egyensúly, a megfelelő arányok megtalálása a lényeg – és az F1 75 inkább maradt még a határvonal megfelelő oldalán, mint sem.

De kíváncsiak vagyunk mindennek kapcsán olvasóink véleményére is: nektek hogyan tetszett az F1 nagy szezonindító show-ja? Szavazzatok az alábbi modul segítségével: