Azzal, hogy az FOM végül nemet mondott az Andretti és a General Motors közös jelentkezésére, amit az FIA, a sportágat felügyelő és szabályozó szervezet a kezdetektől támogatott és el is fogadott, ki kell mondani: az F1 egy zárt kör, amibe nem lehet belépni. Ennyi, pont.
Nem kell szépíteni, ne beszéljünk ilyenekről, hogy „majd 2028-ban”, mert akkor majd komolyan vesszük azt, amit most kidobtunk. Nem, most minden adott volt hozzá, és a pozitív döntés helyett hónapokon keresztül gyártott, jobbra-balra csűrt-csavart indoklásokkal igyekeztek megmagyarázni a nyilvánvalót, majd minden udvariaskodás nélkül ajtót mutattak az Andrettinek.
Ha a világ egyik legismertebb és legsikeresebb, legtöbbet bizonyított csapatát, a világ egyik legnagyobb autómárkájának kizárólagos támogatásával, ígéretével, garanciáival együtt visszautasítják, akkor esély sincs arra, hogy bárki csatlakozhasson. Van bármilyen olyan formáció, ami ezek után reális eséllyel pályázhatna? Nincs. Ki tudna ennél többet ajánlani?
Ugyan előszeretettel dobálóznak azzal a sportág részéről, hogy „vegyenek meglévő csapatot” azok, akik jönni akarnak, de nincs és előreláthatóan nem is nagyon lesz eladó istálló. Sakk-matt. Felajánljuk, hogy gyere, vegyél meg valakit. Hogy erre igazából nincs lehetőség, azzal sajnos nem tudunk mit kezdeni, de más opció sincs, 11. csapatként nem jöhetsz. Hogy miért nem? Egyszerűen azért, mert akkor kevésbé férnek oda a húsosfazékhoz azok, akik most ott vannak. Meg lehet magyarázni (hiszen megpróbálták, ez jól látszik), de ne tévedjünk: ennyi az ok, és nem több.
A kommunikáció persze nem ez, nem is lehet ez. Nyilvánvaló.
Évek óta olvassuk, hallgatjuk mindenhol, hogy elképesztő és döbbenetes sikereket ér el a sportág, soha nem csillogott még ilyen fényesen az F1. Tagadhatatlan, hogy ez üzletileg így is van. Csak a rajongó nem az üzletet szereti. Nem azért megyünk ki a lelátóra, nem azért követjük a híreket, mert egy sikeres üzletet akarunk látni. Autóversenyt akarunk látni, benzingőzt szívni, a pilóták csatáiról, a gyártók fejlesztéseiről beszélni, nem a dollármilliók hoznak lázba. Ki-ki vérmérsékletétől függő mértékben el tudja fogadni, hogy ennek van egy üzleti ára, kell a cirkusz is ahhoz, hogy stabilan működjön a sorozat. De…
„Amikor én voltam kisgyerek, ez a sporttal kapcsolatos érzelmekről szólt, abba szerettem bele, és nem a sport körüli show-ba. Igazi versenyzőként annak nem is kellene számítania. Megértem, hogy a szurkolóknak csinálniuk kell valamit a pálya körül is, de szerintem fontosabb, hogy ténylegesen megértessük velük, hogy mit csinálunk, hogy miről szól a sport. A legtöbben csak eljöttek egy buliba, isznak, megnéznek egy DJ-t vagy más fellépőt. Ezt bárhol meg lehet tenni, elmehetek Ibizára, részegre ihatom és jól érezhetem magam. De most ez a versenyeken történik. Emiatt lesznek szurkolók az emberekből, vagy mi? Talán csak a kedvenc művészüket akarják látni, vagy inni akarnak párat a haverjaikkal és csapni egy őrült estét. De igazából nem értik, amit csinálunk, és hogy mit mutatunk. Ha a sportvilág nagyobb figyelmet szentelne ezen dolgoknak, és közben elmagyarázná, hogy a csapat mit csinál a szezon során, hogy mit ér el, miért dolgozik, stb… Sokkal fontosabbnak tartom ezt, mint hogy itt legyenek ezek a random show-k mindenhol. Nekem nem ez a szenvedélyem. Szeretem ezeket a helyeket, szeretem Vegast is, csak nem F1-es autóval” – fogalmazott 2023 őszén Max Verstappen a városi pályákkal és a felhígult közeggel kapcsolatban.
Az F1 jelenlegi legjobb, legnépszerűbb pilótája világosan megfogalmazta, hogy miért rossz az az irány, amit maga a sportág sikertörténetként aposztrofál. Nem a show kell, hanem az autósport.
És ugyanez igaz a mostani Andretti-sztorira is: nem látom, nem találom azt a magyarázatot, ami ténylegesen, racionálisan megindokolná azt, hogy miért nem tenne jót a sportágnak, az autósportnak, az autóversenyzésnek az, ha lenne egy 11. csapat. Bővebb mezőny, kettővel több pilóta juthatna lehetőséghez, színesedne a paletta, miegymás.
De ez nem számít, nem szempont. Ami számít, az a pénz. Fogynak az európai helyszínek, a klasszikus pályák, viszont a negyedik amerikai nagydíj felé közelítünk, a versenyzők közel 100%-a által feleslegesnek, sőt egyesek által már-már ártalmasnak ítélt sprintfutamok csak szaporodnak, jönnek a szombati versenyek, a minden korábbinál megterhelőbb naptár egyre nagyobb százaléka jelent városi futamot. Mindezek ellen a pilóták időről időre felemelik a hangjukat, de afelett átsiklunk.
Ahogy az sem számít, hogy az Andretti érkezése a sportnak, az autóversenyzésnek jót tenne-e. Érdemes elolvasni az egészen hajmeresztő, egyes pontokon szerintem a vállalhatatlant közelítő indoklásokat, ferdítéseket, Gellérfi Gergő kollégánk remekül összeszedte ebben a cikkben – azt kell mondanom, hogy nem is igazán törekedtek arra, hogy valós, hihető, reális, elfogadható érvekkel támasszák alá a döntést. Nagyjából úgy lehet összegezni, hogy „nem és kész.”
Az F1 a mai napon magára zárta az ajtót. És egyre inkább emlékeztet is egy zárt osztályra.
