Csütörtök reggel még csak kósza pletykának tűnt, de nagyon gyorsan felpörögtek az események: jelen sorok írásakor minden jel arra mutat, hogy ezúttal nem puszta híresztelésről van szó, hanem tényleg megtörténik az év, de talán az évtized Formula-1-es átigazolása – Lewis Hamilton már 2025-től a Ferrarihoz igazolhat!

Sajtóhírek szerint a megállapodás megköttetett és gyakorlatilag biztosra vehető, a hivatalos bejelentés pedig csak idő kérdése.

De Hamiltonnak szerződése van a Mercedesszel 2025-re, nem?

Eddig úgy tudtuk, igen. A Mercedes tavaly nyár végén jelentette be, hogy kétéves szerződéshosszabbítást írtak alá Hamiltonnal – sőt, egyúttal George Russell kontraktusát is kitolták 2025 végéig.

Úgy hírlik azonban, hogy amit eddig kétéves szerződésnek gondoltunk Hamilton és a Mercedes között, lehet, hogy valójában 1+1 éves megállapodás, azaz 2024 végén távozhat az istállótól. Ez persze nem feltétlenül csak egy csapatváltást takarhatna, hanem akár azt is, hogy a hétszeres világbajnok idejekorán a visszavonulás mellett döntött – mondjuk azért, mert a tervezett nagy átalakítások ellenére a W15-ös sem bizonyul versenyképesnek.

Fontos megjegyezni, hogy ferraris pletykákat már a tavalyi Mercedes-bejelentés előtt is folyamatosan lehetett hallani, sajtóhírek szerint maga a Scuderia elnöke, John Elkann próbálta csábítgatni a brit pilótát.

Hamilton azonban a jelek szerint ezeket eddig visszautasította, sőt állította: komoly ajánlatot egész karrierje során nem kapott Maranellóból. Igaz, azt is elhintette, hogy Elkann-nal és a juniorszériás ismeretség okán a tavaly kinevezett új Ferrari-csapatfőnökkel, Frederic Vasseurrel is kifejezetten jó kapcsolatot ápol.

De miért gondolhatta meg magát mégis Hamilton?

Ez a 40 milliós kérdés, amire egyelőre nem tudjuk a választ – és persze teljesen hivatalosnak még ne is tekintsük a váltást a formális megerősítésig. A lépés mindenképp váratlan már önmagában, de az időzítés pláne: tulajdonképpen még el sem kezdte kitölteni a tavaly aláírt új szerződését, amelyből úgy léphetne ki „féltávon”, hogy a 2024-es autóval egyetlen métert sem tett még meg, legfeljebb a szimulátorban szerezhetett benyomásokat róla.

Miért lenne jobb Hamiltonnak a Ferrari, mint a Mercedes?

Amikor tavaly felröppentek az említett pletykák, már írtunk róla, hogy valójában Hamilton aligha lenne előrébb egy ilyen átigazolással.

A Mercedes és a Ferrari jelenleg ugyanazt a kategóriát képviseli az F1-ben: ők a Red Bull mögötti üldözőboly két titánja, akik nagycsapati és gyári státuszukból adódóan elméleti síkon a legjobb esélyekkel rendelkeznek arra, hogy letaszítsák a trónról Max Verstappenéket. Azt viszont egyelőre nehéz felmérni, hogy ez a két istálló közül melyiknek sikerülhet nagyobb valószínűséggel.

Ne feledjük: Hamilton egyszer már jó lóra tett pályafutása során, amikor a nagy 2014-es szabályváltozások előtt átszerződött a McLarentől a Mercedeshez. Akkor mindenki értetlenkedett a brit döntésén, hiszen a McLaren 2012-ben sokkal nagyobb erőt képviselt, mint a Mercedes, utólag viszont egyértelmű, hogy Hamiltonnak volt igaza. Lehet ezt vakszerencsének tekinteni, hogy jókor került jó helyre, de alighanem volt valami, amivel meg tudták őt győzni, hogy náluk lesz a legtöbb esélye nyerni 2014-től.

Most is szó lehet alighanem ilyesmiről. Vélhetően történt valami a Mercedesnél és/vagy a Ferrarinál, amely a tavalyi megállapodás ellenére most mégis a váltás felé lökte a 39 éves pilótát. Mindkét alakulatnál zajlottak átalakítások a mérnöki személyzetben, sőt esetenként nem is függetlenül egymástól: a Ferrari például a Mercedestől szerzett meg szakembert, a járműteljesítményért felelős igazgatót, Loic Serrát.

Nem kizárt, hogy olyan mozgások is történtek ezen a fronton, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy Hamilton bizalma megingott a Mercedesben. A 2022-es aerodinamikai szabályváltozások letaszították a trónról az előtte nyolc évig kisebb-nagyobb mértékben domináló gárdát, amely azóta is egy-két villanástól eltekintve csak keresi a csúcsra visszavezető utat.

Meglehetősen sokáig kitartottak a zéró oldaldobozos koncepció mellett, csak közel másfél szezonnyi kínlódás után szabadultak meg tőle a 2023-as Monacói Nagydíjon bevetett fejlesztési csomaggal, ám az átfogó újítások sem hozták meg igazán a várt áttörést – sőt, 2011 óta a tavalyi volt az első évad, amelyet futamgyőzelem nélkül zárt a Mercedes az F1-ben.

Persze a Ferrarinál sem volt sokkal jobb a helyzet, sőt 2023-ban szoros küzdelemben még alul is maradtak a Mercedesszel szemben – igaz, a szabályváltozások első évében egyértelműen ők kezdtek jobban, majd a visszaesést követően az előző idény végén is náluk volt érezhető nagyobb előrelépés.

Hamilton így is a családját hagyhatja hátra a Mercedes formájában, és azért nem elhanyagolható tényező egy versenyző sikerességében – ahogy arra például Lando Norris is rámutatott a McLarennel való hosszabbítását követő nyilatkozataiban –, hogy a pilóta komfortosan érezze magát a közegben, ahol dolgozik. Más kérdés, hogy ha tényleg megingott a bizalom a csapat irányába, akkor már ez a tényező sem áll fenn.

A Ferrari-mítosz ereje

Amit pedig semmiképp sem szabad alábecsülni, az a Ferrari vonzereje. Közhely, de attól még igaz a mondás, hogy az F1-es versenyzők jelentős része egyszer a Scuderia pilótája akar lenni pályafutása során. Egyetlen csapatnak sincs akkora mítosza, mint az Ágaskodó Paripáknak – s úgy tűnik, a csillagok együttállása révén ez a csábítás most, közel 40 évesen még Hamiltonra is hatott…

Megfordulhatott a brit fejében, hogy a Mercedes fejlődésében már kevésbé bízik és hisz, akkor itt lehet az utolsó alkalom, hogy egy szinte példátlan átigazolással teljessé tegye a karrierjét a Ferrarinál: ha velük zsebelné be a hőn áhított és rekorddöntést jelentő nyolcadik világbajnoki címét, az bizonyos tekintetben még értékesebb lenne, mintha ezt a Mercedesszel tenné meg, és végképp megszilárdítaná a helyét minden idők legnagyobbjai között.

Miért jó a Ferrarinak Hamilton szerződtetése?

A másik fél irányából már könnyebb megérteni a lépést – elvégre ki ne akarná megszerezni minden idők legeredményesebb F1-es pilótáját? A Scuderia óriási sikerként könyvelhetné el, hogy leigazolták Hamiltont, aki ezzel pedig a bizalmát fejezné ki a vörösök projektje irányába.

Versenyzői értékeit pedig felesleges is taglalni: a mezőny második legrutinosabb tagja, elképesztő mennyiségű tapasztalattal, tavaly pedig igazolta, hogy bár már két éve nem nyert futamot, még mindig az abszolút topkategóriát képviseli az F1-ben gyorsaság és versenyteljesítmény szempontjából.

Noha a tavalyi pletykák alkalmával amellett is érveltünk, hogy valójában a Ferrarinál nem a pilóták jelentik a leggyengébb láncszemet – és ez tényleg így is van –, lehet, hogy Hamilton hozhatná el azt a kis pluszt, azt a stabilitást, ami azért még a kétségkívül meglévő tempó és tehetség mellett olykor hiányzik Charles Leclerc-ből és Carlos Sainzból. Persze a hibák nem kis részben betudhatók a Ferrari-autók kiszámíthatatlan viselkedésének és annak, hogy a határokon túl kellene teljesíteniük a pilótáknak a technikával, de elképzelhető, hogy Hamilton jobban teljesíthetne ilyen téren.

Nem feltétlenül van szüksége tehát a Ferrarinak Hamiltonra, de ha elérhető, akkor miért ne csapnának le rá? Főleg, ha azzal egy közvetlen riválist is gyengíthetnek…

Mi lesz így Sainzcal?

Már az esztendő elején érezni lehetett, hogy óriási kavarodás várható az F1-es pilótapiacon, de ez a várható lépés még egy óriási fordulatot hoz a keringőbe. Mindenekelőtt persze Sainz jövője révén: a korábbi híresztelések szerint az Audi amúgy is érdeklődött a spanyol iránt – a négyszeres Dakar-győztes édesapja révén a kapcsolat meg is van a 2026-ban a Sauber/Stake gyári partnereként érkező németekkel –, de természetesen Hamilton átigazolása olyan kavarodást idézhet elő, amely további lehetőségeket nyithat meg a kétszeres futamgyőztes előtt. Nem mellékesen például felszabadul egy igencsak értékes Mercedes-ülés 2025-re…

Az év(tized) átigazolása már február elején megtörtén(he)t – de az igazi őrület még csak most következhet!