A tavalyelőtt IndyCar-bajnoki címet szerző, tavaly pedig a Ganassi és az Arrow McLaren közötti szerződéses kötélhúzással is a figyelem középpontjába kerülő Alex Palou idén ismét szenzációs formában van: az előző négy futamból hármat megnyert, az Indy 500-on pole-t szerzett, így megnyugtató, 74 pontos előnyben fordul rá a szezon második felére.
Miközben a pletykák arról szólnak a tengerentúlon, hogy a spanyol és/vagy a Ganassi azzal a lehetőséggel foglalkozik, hogyan maradhatnának együtt 2024-ben is, az elmúlt héten egy másik történet is felmerült, amely szerint az egyre nagyobb magasságokba jutó Palou talán nem is a Ganassi és nem is az Arrow McLaren kötelékében folytatja majd a karrierjét, hanem megpróbálja az F1 felé venni az irányt. Több forrás is arról szól, hogy a spanyol menedzsmentje annak lehetőségét keresi, hogy hogyan tudnák a Formula–1-be vágyó, de a maga 26 évével az „újonckorból” szép lassan kiöregedő versenyzőnek helyet találni.
Ami biztosnak tűnik, hogy ha ez a cél, akkor aligha a McLarennél lesz erre lehetősége, annak ellenére sem, hogy Palou jelenleg a wokingiak fejlesztőprogramjába tartozik, szabadedzésen és teszteken is vezette már az autót – legutóbb épp a Hungaroringen –, sőt a csapat egyik tartalékpilótájának is kinevezték idénre. A McLarennél ugyanis két nagyon magasan jegyzett fiatal állt össze idénre a csapat által időtlen idők óta dédelgetett Lando Norris és a komoly küzdelem árán megszerzett Oscar Piastri személyében – így roppant valószínűtlen, hogy ezt a párost egy-két éven belül megbontanák. Palounak pedig nincs ideje várni.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik a Red Bull felé venni az irányt, hiszen a második számú csapatban, az AlphaTauriban még mindkét ülés szabad 2024-re, és voltaképpen egyik pilóta maradása sem garantálható – Nyck de Vriesé különösen nem, de az áttörés Tsunoda részéről is elmaradt, és a Honda-kapcsolat felbomlása sem javítja a japán pozícióit. Mint emlékezhetünk, a Red Bull már tavaly is megpróbált egy IndyCar-sztárt átszerződtetni a „kisbikák” egyik autójába, de Colton Herta esetében a szuperlicenszpontok ezt megakadályozták.
És bár lehet, hogy Palou F1-be igazolása az amerikai közönség (és az amerikai tulajdonosok) számára nem lenne akkora dobás, mint Hertáé lett volna, a rég várt nagy esemény, egy IndyCar-sztár átigazolása az F1-be így is megvalósulna – s amellett, hogy a spanyol esetében a szuperlicenszpontok sem jelentenek akadályt, a teljesítménye is meggyőzőbb, mint az újoncként berobbanó, de az elmúlt időben elszürkülő Hertáé.
A számokat tekintve Palou idei teljesítménye Scott Dixon 2020-as produkciója után a második legerősebb szezonkezdés az elmúlt évtizedben, az átlagos rajthelye és az átlagos futamhelyezése is kiemelkedően a legmagasabb, több olyan domináns győzelmet jegyzett az elmúlt időben, ami igen kevéssé jellemző az IndyCarra – és miközben képes ugyanarra a brutális nyers tempóra, amire Herta, a megbízhatóságot és a stabilitást tekintve osztálykülönbség van köztük. Az pedig, hogy a második évében bajnok lett a valaha volt egyik legnagyobb IndyCar-versenyző, Scott Dixon csapattársaként, egyértelmű jele annak, hogy Palou roppant gyorsan tanul és illeszkedik be.
Az önmagában persze nagy kérdés, hogy érdemes lenne-e az IndyCar egyik legmagasabban jegyzett pilótájának az F1 középmezőnyébe, sőt annak is inkább az alsó fertályába szerződnie – csakhogy ha ez az ülés történetesen azzal kecsegtet, hogy rövid úton megnyílhatnak előtte egy élcsapat kapui, akkor máris más a leányzó fekvése. A jelenlegi legjobb F1-es pilóta és a jelenlegi legjobb IndyCar-versenyző a jelenlegi legjobb F1-es autóban – egészen lenyűgöző gondolat. És hogy a Red Bull bevállalná-e, hogy egy ennyire erős partnert ültessen Verstappen mellé…? Nos, ennyire talán még ne szaladjunk előre.
A témáról a Formula Podcast legújabb, Kanadai Nagydíjat értékelő adásában is szó esett, melyet itt hallgathattok meg:
