DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2025. április 4. péntek
Formula+

Suzuka: A pálya, melyet az istenek terveztek

Senna és Prost ütközései, Schumacher sikerei, Raikkönen legendás felzárkózása – a hétvégi Japán Nagydíj otthona a F1 történelmének egyik kulcsfontosságú és legkülönlegesebb helyszíne.

„Ezen a helyszínen minden különleges, kezdve a pályával, melyet biztosan az istenek terveztek. Nem tudom, ki van odafent vagy odaát, de Suzukát biztosan megérintette” – mondta Sebastian Vettel a hétvégi Japán Nagydíjnak otthont adó F1-es pályáról karrierje utolsó szezonjában. Erről az isteni helyszínről szól FormulaPlusz rovatunk mai írása.

suzuka-oriaskerek



A japán viszonylatban kisvárosnak számító Suzuka annak köszönhetően került fel a térképre, hogy az 1950-es évek végén Soichiro Honda, a világméretű cég alapítója úgy döntött, hogy a város közelében építi meg a gyár végül 1962-ben átadott tesztpályáját, melynek vonalvezetése azóta több alkalommal változott ugyan, de legfontosabb jellegzetességei – így például az egyedi, „nyolcas” forma – a kezdetektől megvoltak.

Az első Japán Nagydíjat 1963-ban itt rendezték meg, igaz ez még nem a világbajnokság része volt, sőt nem is formulaautókkal, hanem sportautókkal futották – majd 1964-ben és 1976-ban is tartottak itt nagydíjat alsóbb kategóriás formulaautókkal, de többnyire a rivális Mitsubishi érdekeltségébe tartozó Fuji Speedway fogadta az ország nagydíjának mezőnyét.

Ha valaki számára az 1976-os dátum zavarba ejtő, hiszen ebben az évben már az F1-es világbajnokság programjában szerepelt a Japán Nagydíj, méghozzá nem Suzukában, hanem Fujiban, nos, erre az a magyarázat, hogy a Niki Lauda és James Hunt párharcát eldöntő futamot a felkelő nap országában „Formula–1 Világbajnokság Japánban) névvel illették, míg a Japán Nagydíj abban az évben az F2000-es bajnokság (a mai Super Formula elődje) suzukai futama volt.

suzuka

Az F1-et a következő szezonban immáron valóban Japán Nagydíj néven Fuji ismét vendégül látta, a verseny azonban tragédiába torkollott: a Ronnie Petersonnal ütköző Gilles Villeneuve autója kirepült a pályáról, s egy sportbíró és egy fotós halálát okozta. Bár az 1978-as versenynaptárban is szerepelt a futam, biztonsági és anyagi okok miatt végül nem tért vissza Japánba az F1, s legközelebb csak 1987-ben került be a programba az ország nagydíja.

Ekkor már Suzuka fogadta a száguldó cirkuszt, melynek 2006-ig megkérdőjelezhetetlen volt a szerepe a naptárban, s olyan legendás versenyt rendeztek itt, mint az egyaránt sorsdöntő Senna–Prost ütközést hozó 1989-es és 1990-es nagydíj, az 1994-es őrült esőfutam, vagy a Kimi Raikkönen 17. helyről aratott győzelmét hozó 2005-ös felvonás, de itt biztosította be mindkét címét Mika Hakkinen, az egyetlen bajnokságát Damon Hill, ahogy első ferraris sikerét Michael Schumacher is.

senna-prost-PascalRondeauAllsport

Senna és Prost 1989-es ütközése (lic. Pascal Rondeau/Allsport)

Aztán 2006-ban az FIA bejelentette, hogy a Hermann Tilke tervei nyomán átalakított, immár a Toyotához tartozó Fuji veszi át a Japán Nagydíj rendezését, amit hamarosan pontosítottak azzal, hogy 2009-től kezdve Suzukával váltásban tartják majd a versenyt. A Toyota aztán 2009 nyarán közölte, hogy a világgazdasági válság miatt nem tartanak több futamot a szent hegy lábánál, majd hamarosan ki is szálltak az F1-ből.

Így aztán csak két évig tartott Suzuka távolléte, amihez 2020-ban és a rá következő évben újabb kettőt hozzátett a koronavírus-járvány. A helyszín továbbra is a legnépszerűbb F1-es pályák közé tartozik, de természetesen azt is meg kell említenünk, hogy árnyékot vetett rá Jules Bianchi 2014 őszi balesete, az elmúlt évtizedek egyetlen tragikus kimenetelű incidense, mely F1-es versenyhétvégén történt.

Statisztikák

A suzukai F1-es futamok történetének legsikeresebb versenyzője a 6 győzelmet, 9 dobogót és 8 pole-t szerző Michael Schumacher – a nyolc rajtelsőségnél csak Lewis Hamilton tudott egyazon helyszínen többet szerezni, méghozzá kilencet, a Hungaroringen. A brit, valamint Sebastian Vettel négyszer, Max Verstappen pedig háromszor győzött itt, s hozzájuk hasonlóan szintén legalább hat dobogóig jutott Mika Hakkinen.

 

Győzelem

Dobogó

Pole

Futam

Michael Schumacher

6

9

8

19

Sebastian Vettel

4

8

5

12

Lewis Hamilton

4

7

2

14

Max Verstappen

3

6

3

8

Mika Hakkinen

2

6

 

11

Ayrton Senna

2

4

3

7

Gerhard Berger

2

3

2

11

Damon Hill

2

2

 

7

Fernando Alonso

1

4

 

18

Nico Rosberg

1

3

3

9

 

Félkövér betűvel jelöltük a jelenleg is aktív pilótákat.

Ami csapatokat illeti, a McLaren, a Ferrari és a Red Bull is hét, míg a Mercedes hat győzelemmel rendelkezik itt, míg a dobogók terén előbbi két csapat emelkedik ki, ami nem véletlen, hiszen az eddigi összes suzukai futamon rajthoz álltak (ami persze a Ferrari esetében gyakorlatilag az összes helyszínről elmondható).

schumacher-2000-suzuka-trophy

Schumacher 2000-es trófeája – a futamgyőzelem bajnoki címet ért

Összesen hét csapat nyert itt futamot, rajtuk kívül a Toyota az egyetlen, akik dobogós helynek és rajtelsőségnek is örvendhettek Suzukában.

 

Győzelem

Dobogó

Pole

Futam

McLaren

7

24

4

34

Ferrari

7

22

10

34

Red Bull

7

17

8

16

Mercedes

6

11

5

13

Williams

3

10

4

34

Benetton

3

8

2

15

Renault

1

4

 

12

Toyota

 

1

1

6

 

Kövesd a Japán Nagydíj hétvégéjét az első perctől az utolsóig a Formula.hu-n, ráhangolódásként pedig tekintsd meg beharangozó videónkat!

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: