„Ezen a helyszínen minden különleges, kezdve a pályával, melyet biztosan az istenek terveztek. Nem tudom, ki van odafent vagy odaát, de Suzukát biztosan megérintette” – mondta Sebastian Vettel a hétvégi Japán Nagydíjnak otthont adó F1-es pályáról karrierje utolsó szezonjában. Erről az isteni helyszínről szól FormulaPlusz rovatunk mai írása.
A japán viszonylatban kisvárosnak számító Suzuka annak köszönhetően került fel a térképre, hogy az 1950-es évek végén Soichiro Honda, a világméretű cég alapítója úgy döntött, hogy a város közelében építi meg a gyár végül 1962-ben átadott tesztpályáját, melynek vonalvezetése azóta több alkalommal változott ugyan, de legfontosabb jellegzetességei – így például az egyedi, „nyolcas” forma – a kezdetektől megvoltak.
Az első Japán Nagydíjat 1963-ban itt rendezték meg, igaz ez még nem a világbajnokság része volt, sőt nem is formulaautókkal, hanem sportautókkal futották – majd 1964-ben és 1976-ban is tartottak itt nagydíjat alsóbb kategóriás formulaautókkal, de többnyire a rivális Mitsubishi érdekeltségébe tartozó Fuji Speedway fogadta az ország nagydíjának mezőnyét.
Ha valaki számára az 1976-os dátum zavarba ejtő, hiszen ebben az évben már az F1-es világbajnokság programjában szerepelt a Japán Nagydíj, méghozzá nem Suzukában, hanem Fujiban, nos, erre az a magyarázat, hogy a Niki Lauda és James Hunt párharcát eldöntő futamot a felkelő nap országában „Formula–1 Világbajnokság Japánban) névvel illették, míg a Japán Nagydíj abban az évben az F2000-es bajnokság (a mai Super Formula elődje) suzukai futama volt.
Az F1-et a következő szezonban immáron valóban Japán Nagydíj néven Fuji ismét vendégül látta, a verseny azonban tragédiába torkollott: a Ronnie Petersonnal ütköző Gilles Villeneuve autója kirepült a pályáról, s egy sportbíró és egy fotós halálát okozta. Bár az 1978-as versenynaptárban is szerepelt a futam, biztonsági és anyagi okok miatt végül nem tért vissza Japánba az F1, s legközelebb csak 1987-ben került be a programba az ország nagydíja.
Ekkor már Suzuka fogadta a száguldó cirkuszt, melynek 2006-ig megkérdőjelezhetetlen volt a szerepe a naptárban, s olyan legendás versenyt rendeztek itt, mint az egyaránt sorsdöntő Senna–Prost ütközést hozó 1989-es és 1990-es nagydíj, az 1994-es őrült esőfutam, vagy a Kimi Raikkönen 17. helyről aratott győzelmét hozó 2005-ös felvonás, de itt biztosította be mindkét címét Mika Hakkinen, az egyetlen bajnokságát Damon Hill, ahogy első ferraris sikerét Michael Schumacher is.
Aztán 2006-ban az FIA bejelentette, hogy a Hermann Tilke tervei nyomán átalakított, immár a Toyotához tartozó Fuji veszi át a Japán Nagydíj rendezését, amit hamarosan pontosítottak azzal, hogy 2009-től kezdve Suzukával váltásban tartják majd a versenyt. A Toyota aztán 2009 nyarán közölte, hogy a világgazdasági válság miatt nem tartanak több futamot a szent hegy lábánál, majd hamarosan ki is szálltak az F1-ből.
Így aztán csak két évig tartott Suzuka távolléte, amihez 2020-ban és a rá következő évben újabb kettőt hozzátett a koronavírus-járvány. A helyszín továbbra is a legnépszerűbb F1-es pályák közé tartozik, de természetesen azt is meg kell említenünk, hogy árnyékot vetett rá Jules Bianchi 2014 őszi balesete, az elmúlt évtizedek egyetlen tragikus kimenetelű incidense, mely F1-es versenyhétvégén történt.
Statisztikák
A suzukai F1-es futamok történetének legsikeresebb versenyzője a 6 győzelmet, 9 dobogót és 8 pole-t szerző Michael Schumacher – a nyolc rajtelsőségnél csak Lewis Hamilton tudott egyazon helyszínen többet szerezni, méghozzá kilencet, a Hungaroringen. A brit, valamint Sebastian Vettel négyszer, Max Verstappen pedig háromszor győzött itt, s hozzájuk hasonlóan szintén legalább hat dobogóig jutott Mika Hakkinen.
|
Győzelem |
Dobogó |
Pole |
Futam |
Michael Schumacher |
6 |
9 |
8 |
19 |
Sebastian Vettel |
4 |
8 |
5 |
12 |
Lewis Hamilton |
4 |
7 |
2 |
14 |
Max Verstappen |
3 |
6 |
3 |
8 |
Mika Hakkinen |
2 |
6 |
|
11 |
Ayrton Senna |
2 |
4 |
3 |
7 |
Gerhard Berger |
2 |
3 |
2 |
11 |
Damon Hill |
2 |
2 |
|
7 |
Fernando Alonso |
1 |
4 |
|
18 |
Nico Rosberg |
1 |
3 |
3 |
9 |
Félkövér betűvel jelöltük a jelenleg is aktív pilótákat.
Ami csapatokat illeti, a McLaren, a Ferrari és a Red Bull is hét, míg a Mercedes hat győzelemmel rendelkezik itt, míg a dobogók terén előbbi két csapat emelkedik ki, ami nem véletlen, hiszen az eddigi összes suzukai futamon rajthoz álltak (ami persze a Ferrari esetében gyakorlatilag az összes helyszínről elmondható).
Összesen hét csapat nyert itt futamot, rajtuk kívül a Toyota az egyetlen, akik dobogós helynek és rajtelsőségnek is örvendhettek Suzukában.
|
Győzelem |
Dobogó |
Pole |
Futam |
McLaren |
7 |
24 |
4 |
34 |
Ferrari |
7 |
22 |
10 |
34 |
Red Bull |
7 |
17 |
8 |
16 |
Mercedes |
6 |
11 |
5 |
13 |
Williams |
3 |
10 |
4 |
34 |
Benetton |
3 |
8 |
2 |
15 |
Renault |
1 |
4 |
|
12 |
Toyota |
|
1 |
1 |
6 |
Kövesd a Japán Nagydíj hétvégéjét az első perctől az utolsóig a Formula.hu-n, ráhangolódásként pedig tekintsd meg beharangozó videónkat!