A vasárnapi dzsiddai futam végeredménye kétszer is változott a leintést követően: előbb pillanatokkal a pódiumceremónia után derült ki, hogy Fernando Alonso egy utólagos tíz másodperces büntetés miatt elbukta a harmadik helyét, majd több mint három órával később a felügyelők mégis visszavonták a szankciót, így George Russell helyett mégis az Aston Martin pilótája szerezte meg a dobogós helyezést – karrierje során egyébként épp a századikat a Formula-1-ben.
A kavarodás után joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi is zajlott pontosan a stewardoknál és miért igényelt ilyen hosszú időt mindkét irányú döntés, mivel ez újfent egyáltalán nem vetett jó fényt az egyébként is sokszor kritizált FIA-ra. A felügyelők döntéseiről szóló hivatalos dokumentumok rávilágítanak a részletekre.
Mi is történt pontosan Alonsóval?
Alonso mizériája nagyon hasonlóan indult, mint két héttel korábban a bahreini idénynyitón Esteban Oconé: rosszul állt fel a rajtrácsába, túlságosan baloldalra helyezkedett az AMR23-assal. Emiatt öt másodperces büntetést kapott, teljesen jogosan, efelől egy pillanatig sem lehetett kétség. Az Aston Martin ezt a büntetést akkor töltötte le a bokszban, amikor a csapattárs Lance Stroll autójának leállása miatt pályára küldték a safety cart és ez alatt kihívták őt kerékcserére.
A probléma akörül bontakozott ki, hogy a hátsó emelővel már előbb hozzáértek az autóhoz, mint az öt másodperc letelte. A szabály úgy szól, hogy a szerelők a büntetés időtartamának lepörgése előtt nem dolgozhatnak az autón: két hete Oconnak ugyancsak ebből adódott gondja, ezért kapta a második büntetését. Ilyen tekintetben következetlenséggel nem lehet vádolni az FIA-t: a francia és most a verseny után a spanyol is egyaránt tíz másodperces időbüntetésben részesült.
De miért tartott ennyi ideig?
A helyzet visszásságát az adja, hogy az Alonso-eset még a futam első felében történt, mégis csak a leintést és már a dobogós ünneplést követően osztották ki a feltételezett kihágásért a szankciót. Az FIA az indoklásában magyarázatot adott arra, mi volt az oka a késlekedésnek: a felügyelők ugyanis eleinte azt a jelzést kapták mind a versenyirányítás, mind pedig az annak a munkáját a 2021-es Abu Dhabi Nagydíjon történt botrány óta Genfből segítő Távoli Műveleti Központ (az angol elnevezés alapján rövidítve: ROC) részéről, hogy Alonso megfelelően letöltötte a büntetését a bokszkiállása során.
A dokumentum szerint aztán az utolsó kör közben jött a fordulat: a felügyelők akkor kaptak egy jelentést a versenyirányítás részéről, hogy szerintük a kétszeres F1-es világbajnok mégsem megfelelően töltötte le a büntetését, s ezért vizsgálják meg az esetet. A versenyirányításnál a fentebb említett ROC jelezte a dolgot. (Zárójeles megjegyzés: érdekesség, hogy a közvetítésben bejátszott kommunikáció alapján mind az Aston, mind a Mercedes már egy-két körrel korábban is rádiózott Alonsóval és az őt üldöző George Russell-lel egy potenciális második büntetés lehetőségéről.)
A stewardoknak videofelvételeket mutatott a versenyigazgató és a sportigazgató, amelyeken az látszik, hogy a hátsó emelő hozzáér az öt másodperc letelte előtt Alonso versenygépéhez – arra nem tér ki az indoklás, ezek a felvételek miért nem álltak rendelkezésre akkor, amikor eredetileg szabályszerűnek minősítették a büntetés letöltését.
A felügyelőkkel azt is közölték, hogy a csapatokkal a Sporttanácsadói Bizottság ülései során folytatott megbeszélések során abban maradtak, hogy egyáltalán nem lehet hozzáérni az autóhoz az időbüntetés időtartama alatt, az ugyanis az „autón való munkának minősül”. Mivel a hátsó emelő hozzáérése egyértelmű volt a felvételek alapján, a felügyelők kiosztották a tíz másodperces büntetést. Azt is megjegyzik egyébként, hogy akár ki is zárhatták volna Alonsót ezért a vétségért, ám mivel konkrét munka nem zajlott az Aston Martinján (a szövegezés persze kicsit visszás, hiszen egy bekezdéssel feljebb a hozzáérést is annak minősítették), ezért azt túl erős szankciónak minősítették volna.
Csakhogy nem volt ilyen megállapodás
Ezzel azonban még nem volt vége a történetnek, az Aston Martin ugyanis a jogával élve felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Alonso második büntetése kapcsán. Ahhoz, hogy ezt egyáltalán befogadják a stewardok, a csapatnak új és releváns bizonyítékokkal kellett előállnia.
Nos, ez sikerült: a büntetés visszavonásáról szóló indoklás alapján az Aston egyfelől videókat mutatott a csapatokkal történt legutóbbi egyeztetésről, amelyből kiderült, hogy egyáltalán nem volt konkrét megállapodás arról, hogy a szimpla hozzáérés már az autón való munkának minősülne. Emellett az istálló hét korábbi esetről is nyújtott be videofelvételeket, amelyeken az volt látható, hogy az emelő hozzáér a bokszban az időbüntetését letöltő autóhoz, mégsem járt érte szankció.
A felügyelők tehát megalapozottnak látták a felülvizsgálati kérelem befogadását, s az új felvételek megtekintése és az Aston Martin képviselője – a beszámolók szerint Andy Stevenson sportigazgató – meghallgatása után úgy ítélte meg, hogy nem volt egyértelmű megállapodás a fenti kérdésben a csapatokkal a Sporttanácsadói Bizottság ülésein, ezért szükséges az eredeti ítélet megváltoztatása. Így helyi idő szerint már hajnali 1 óra után nem sokkal Alonso hivatalosan is visszakapta a dobogós helyezését.
Nem marad következmények nélkül
A kavarodás és annak elnyúló időtartama nem vetett jó fényt az FIA-ra, amely azonban nem is hagyja annyiban a történteket. Alonso büntetésének visszavonulása után a Nemzetközi Automobil Szövetség egy rövid kommünikét adott ki, amelyben arról írtak, hogy „ellentmondásos precedensek” volt azzal kapcsolatban, mi minősül az autón való munkának az időbüntetések letöltése során, amire rávilágított a dzsiddai eset.
Éppen ezért a témát megvitatják a Sporttanácsadói Bizottság következő, most csütörtöki megbeszélésén, s még az Ausztrál Nagydíjat megelőzően tisztázni fogják a kérdést. Az FIA hangsúlyozta: a mostani nyitott hozzáállás és a folyamataik javítása is része annak, hogy megpróbálják még igazságosabbá és átláthatóbbá tenni a sport szabályozását.
