Michael Schumacher. Jean Todt. Ross Brawn. Rory Bryne. Luca di Montezemolo. Kimeríthetetlen FIAT-források. Saját tesztpálya Fioranóban. A fontossági sorrendet mellőzve csak néhány elem, amely világverővé tette a Ferrarit a kétezres évek első felében, azóta pedig szakemberek százai és rajongók milliói próbáltak rájönni, hogy vajon mi, vagy ki volt a legfontosabb ezek közül. Nos, az Autosport szokásos kérdezz-felelek-rovatában egy olvasó ezt a kérdést tette fel a lap szakírójának, Gary Andersonnak, aki egyszerű választ adott. „Soha sem egy dolgon múlik a siker. A Ferrarinak kivételes pilótája volt Michael Schumacher személyében, ahogyan a tervezőcsapat is remek szakemberekből állt.”
A brit mégis kiemelt valamit, amellyel kapcsolatban anno személyes tapasztalatokat is szerzett. „A kirakós legfontosabb eleme azonban a Bridgestone volt, amely külön a Ferrari számára gyártotta abroncsait. A többi Bridgestone-t használó csapatnak, beleértve minket, a Jordant is, meg kellett elégednie a maradékkal. A japánok olyan anyagokat használtak a Ferrarinak készített gumijaiban, melyek túl drágák voltak ahhoz, hogy a többiek számára is legyártsák őket. Nem hibáztatom őket ezért, hiszen a gumiháború kellős közepén jártunk, és nagyon nagy volt a csata a Michelinnel.”
„A Ferrari volt az a csapat, amely a legtöbbet volt képes kihozni a Bridgestone-okból; a gyártónak saját létesítménye és saját tesztpályája volt Fioranóban, így minden létrejött ahhoz, hogy folyamatosan róni tudják a kilométereket. A gumitesztelés pedig pontosan erről szól. A Jordannél egyszer megkaptuk azt a luxust, hogy egy Ferrarinak gyártott gumiszettet használjunk. El kell mondanom, hogy a különbség elképesztő volt. Frusztráló, de egyben elképesztő is” – tette hozzá a szakember.
