A 2019/2020-as FE-szezon első felében még egészen kifürkészhetetlenek voltak az erőviszonyok, hogy aztán a berlini hatfutamos fináléra teljesen átalakuljon a kép, és da Costa két versennyel az évad vége előtt bebiztosítsa a sorozat rövid történetének legsimábban megszerzett bajnoki címét. A portugál a 2014-es kezdetek óta ott van a mezőnyben, ám nagyrészt versenyképtelen autókkal kellett küzdenie a mezőny második felében: az első szezonban még volt egy szerencsés győzelme az Agurival, majd az Andrettinél két évig csak a pontszerzésért küzdhetett, mielőtt a BMW az ötödik szezonra átvette az irányítást a csapat felett. Végül az erős kezdés dacára azt az évet is csak a bajnoki hatodik helyen zárta, majd a következőre átigazolt a bajnokcsapathoz (az Aguri jogutódjához), a DS Techeetah-hoz, amely hiába tűnt az előző két bajnoki címet behúzó Jean-Eric Vergne felségterületének, da Costa mégis azonnal át tudta venni a kezdeményezést.
„Az első szezonban mondjuk, hogy még mindenki azonos esélyekkel küzdött, de azt követően egyszer sem voltak igazán jók az esélyeim. A második szezonban még tudtam villantani néhányszor, de a harmadik és a negyedik tényleg a mélypontot jelentette, amikor teljesen tehetetlen voltam a pályán. Robinnal [Frijns] hatalmasat küzdöttünk, hogy legyőzzük egymást a 19. helyért, miközben lekörözött minket Sebastien [Buemi], JEV [Vergne] és Lucas [di Grassi]. Az emberek beskatulyáztak minket, mint akik elférnek ott a nagyok játszótere mögött, de most, hogy alattam is a megfelelő technika van, minden megváltozott” – összegezte elmúlt hat évét a Formula-E közvetítésében a bajnoki cím bebiztosítását követően.
„Voltak már ilyen pillanataim, nyertem már fontos dolgokat az életemben, de ilyen értékeset, mint az FIA Formula-E bajnoki címe, eddig még nem. Senkinek nem akarom elvonni az érdemeit, de a juniorkategóriákban legfeljebb 5-6 olyan ellenfél van, akik talán később eljuthatnak az F1-ig, itt viszont a másik 23 versenyző mindegyike képes lenne nyerni a megfelelő napon. Szóval aki itt nyer, az a legjobbakat győzi le. Persze továbbra is az F1 számít a sportágunk csúcsának, de a mi paddockunk is tele van tehetséges csapatokkal, versenyzőkkel és szerelőkkel, és senki el sem tudja képzelni, milyen kemény munkára késztet engem a csapatom. Magamról azt hittem, hogy keményen dolgozok, egészen addig, amíg nem csatlakoztam hozzájuk.”
A korábbi években a most 28 éves da Costa is megfordult néhány neves pilótanevelő programban. 2012-13 között a Red Bull pártfogoltja és F1-es tesztpilótája volt, végül azonban Max Verstappen, Danyiil Kvjat és Carlos Sainz feltűnése meghiúsította F1-es debütálását. Tagja volt a BMW neves pilótalajstromának is, de velük végül csak egy-egy győzelemig jutott a DTM-ben és az FE-ben. Mindazonáltal a portugál az interjú végén még egy kis időt kért, hogy említést tehessen a karrierje előrelendítésében fontos szerepet játszó nagyvállalatoknak.
„Nagy köszönettel tartozok a Red Bullnak, hiszen ők voltak azok, akik felkaroltak, amikor hajszálra voltam attól, hogy feladjam. Ezt követően viszont három hónapon belül lehetőségem volt vezetni mind a négy világbajnok autójukat. Mellettük pedig köszönetet kell mondanom a BMW családnak. Az élet már csak ilyen, néha különválnak az útjaink, de ti voltatok azok, akik profi autóversenyzővé tettetek. Köszönöm.”
