Hosszasan rágódni a múlton, amin változtatni már nem tudunk, csak egy esetben van értelme: ha tanulni akarunk belőle, és tenni azért, hogy a jövőben még egyszer hasonló szörnyűség ne következhessen be. E célból jelölt ki az FIA egy tíz főből álló (többek között Ross Brawnt, Stefano Domenicalit és Emerson Fittipaldit is a soraiban tudó) csapatot, amelynek feladata Jules Bianchi sajnálatos suzukai balesetének okfeltárása, valamint a jövőbe mutató biztonsági intézkedésekre tett javaslatok megfogalmazása volt.
Ami a baleset okait illeti, azért nagyon úgy néz ki, hogy a Marussia versenygépének nem megfelelően kialakított„brake-by-wire” rendszere vonható felelősségre, amely inkompatibilis volt az F1-es autókon kötelezően alkalmazandó „hibabiztos” rendszerrel. Ennek a lényege az, hogy amennyiben a pilóta egyszerre nyomja a gázt és a féket, abban az esetben ez a biztonsági rendszer automatikusan leállítja a motort.
A telemetriai adatok egyértelműen kimutatták, hogy Bianchi a balesetet megelőzően mindkét lábával tövig nyomta a két pedált, ám a Marussia „brake-by-wire” rendszere, a fordulatszabályzóval állt összeköttetésben, meggátolta és felülírta a „hibabiztos” rendszer közbelépését. Az első kerekek így a fékezés hatására blokkoltak, és Bianchi gyakorlatilag lassulás nélkül rohant bele az épp Adrian Sutil autóját menteni igyekvő darus kocsiba.
A 396 oldalas jelentés azt is kiemeli, hogy bár azt nem tudni, hogy a becsapódás sebességét mennyiben befolyásolta a Marussia rosszul kialakított rendszere, ám az szinte biztosra vehető, hogy a pilótát megzavarta, hogy az autó nem úgy reagált az ő mozdulataira, ahogyan kellett volna, és emiatt esélye sem volt elkerülni az ütközést.
A dokumentum szövege Charlie Whiting versenyfelügyelőt egyértelműen felmenti mindenféle felelősség alól, miután a tíztagú testület a vizsgálat során arra jutott, az adott pillanatban semmi nem indokolta volt a safety car pályára küldését, így Whiting nem hibázott.
Ami a jövőre vonatkozó biztonsági intézkedéseket illeti, a testület javaslata szerint 2015-től kezdődően sebességkorlátot kellene bevezetni a sárga zászlós periódusok idejére. Az F1-ben ebbe az irányba mutató megoldás az éppen a WMSC mai ülésén szabályba iktatott virtuális safety car bevezetése, ám a testület szerint nemcsak az F1-ben, de a világ összes nemzetközi versenysorozatában hasonló megoldással kellene élni a jövőbeni balesetek elkerülése érdekében.
„Bianchi nem lassított le kellő mértékben ahhoz, hogy ne veszítse el uralmát az autója felett. Ha a versenyzők betartják a sárga zászlós jelzés jelentette követelményeket, akkor elvileg sem ők, sem a pályamunkások nem lehetnek közvetlen fizikai veszélynek kitéve” – szól a hivatalos indoklás, amire hivatkozva a jövőben elvennék a pilótáktól a szabad döntés jogát arra vonatkozólag, hogy mégis mennyire lassítsanak vissza egy-egy sima vagy dupla sárga zászlós figyelmeztetésnél. A testület szerint az a legtisztább, ha ezt is pontosan lefektetik a szabályokban.
A vizsgálat során az olyan alternatív megoldásokat, mint a zárt pilótafülkék, vagy a védőszoknyával ellátott darus kocsik használata az F1-ben, határozottan elvetették, mondván, nincs olyan védőeszköz, amely egy 126 km/órával haladó, 700 kg-os F1-es autó és egy 6500 kg-os darus kocsi ütközése esetén megóvná a pilótát mindennemű fizikai behatástól. Következtetésük szerint tehát nem ebben kell keresni a megoldást, hanem abban, hogy még egy ilyen hasonló ütközésre a jövőben semmi szín alatt sem kerülhessen sor.
A testület egyben néhány további javaslatot is megfogalmazott az F1-es futamok biztonságának növelése érdekében. E szerint legkésőbb a naplemente előtt négy órával el kéne kezdeni minden F1-es nagydíjat, kivéve az éjszakai futamokat, hogy a naplemente ne zavarja túlzott mértékben a látási viszonyokat. Továbbá, évi legalább egy esőgumi-tesztet is kötelezővé tennének annak érdekében, hogy a gumibeszállító megfelelő minőségű vizes pályára alkalmas abroncsokkal tudja ellátni a mezőnyt. Az esős futamok számának csökkentése érdekében pedig a versenynaptárat is úgy kellene összeállítani minden évben, hogy az adott helyszínekre ne azok esős évszakaiban látogasson el a mezőny.
