Charles Leclerc szerint a monzai dobogó tetején érezte át igazán, hogy mit is jelent a Ferrari Formula-1-es pilótájának lenni - a monacói pilóta idén Olaszországban, a Scuderia szentélyében aratta élete második győzelmét, alig egy héttel az első után, amelyre Spában került sor. A belgiumi sikerét jelentősen beárnyékolta Anthoine Hubert halála, Monzában viszont az olaszok ünneplése volt az első...
"Nagyon nehezen találom a szavakat arra, hogy mit is éreztem ott" - emlékezett vissza a monzai pódiumra Leclerc az Autosporton International keretein belül adott interjújában. "Nagy nyomás volt rajtam és az egész csapaton, mivel Olaszországban voltunk, ahol a Ferrari nagyon fontos és mindenki azt akarta, hogy nyerjünk."
"Aztán a hét már hétfőn kezdődött számunkra, ami eléggé eltér a többi futamtól, mert normál esetben mi, pilóták csütörtökön kezdünk. Most viszont már hétfőn volt egy esemény Milánóban és ez így ment tovább. Szóval a nyomás fokozódott. Aztán a pole-pozíció megszerzése már egy különleges dolog volt, de utána a futamra kellett koncentrálnom, ahol levegőt is alig tudtam venni" - magyarázta.
"Lewis az egész versenyen ott volt mögöttem azt hiszem két másodpercen belül, szóval ez is jelentős nyomást eredményezett. Majd végre megnyertem a versenyet, felállhattam a dobogóra, amely alatt láttam a vörös hadsereget, az valami egészen extrém különleges volt. Ott megnyugodtam és rádöbbentem, hogy milyen is Ferrari-pilótának lenni. Persze rájöttem erre már egy kicsit korábban, de szerintem igazán akkor fogjuk fel, amikor egyszer nyerünk Monzában és látjuk azt a szenvedélyt az emberek szemében. Az elképesztő" - ecsetelte az érzéseit a fiatal monacói.
És hogy szerinte ezzel már bekerült-e a Ferrari történelemkönyvébe? "Igen, úgy érzem, mert a szurkolók ezt éreztetik velem. Nagyszerű ezt érezni, de természetesen amikor olyan legendák mellett állok, mint Mario Andretti, akkor nem így érzem. Viszont rajtam múlik, hogy tegyem a dolgom a pályán és megmutassam a képességeimet."
