Az első két versenyt követően kissé csalóka kép alakult ki a pontversenyben a McLarenről, ahol a csapat a 3., Fernando Alonso pedig a 4. helyet foglalta el, de a sanghaji fordulót követően már racionalizálódott az istálló helye a rangsorban, miközben az autó ugyanúgy a középmezőny elejébe való tempót mutatott, mint korábban.
Alonsónak az utóbbi években kevés lehetősége volt Ferrarik ellen csatázni, és a futam végén most is csak egy sérült autóval közlekedő Sebastian Vettel került az útjába, de ettől még igyekezett kiélvezni a manővert, amivel átvette a némettől a 7. helyet, végső pozícióját.
„Jó volt. Persze nem egyenrangú csata zajlott, mivel Sebastian autója sérülést cipelt, így egy kicsit gyorsabb voltam nála a kanyarokban. Először meglepődtem, amikor a verseny végéhez közeledve megláttam egy nem túl gyorsan haladó Ferrarit. Rá is kérdeztem, és akkor tudtam meg, hogy sérült az autója. Nagyon szélesen fordult a kanyarokban, így én az első adandó alkalommal bebújtam, amikor nyitva hagyta az ajtót. Aztán előtte elfogyott az aszfalt, és a fűhöz közeledve vissza kellett vennie” – idézte vissza az előzés körülményeit a spanyol.
„A biztonsági autó nem segített. A többiektől egy kicsit eltérő egykiállásos taktikát választottunk, ahol az első etapot húztuk el nagyon, és ez szerintem kifizetődő is lett volna, csak aztán a safety car lehetővé tette a többiek számára, hogy kiálljanak egy új szett gumiért. Ugyanakkor jó kis harc volt, képesek voltunk előzni, ami kellemes érzéssel és jó eredménnyel zárult a csapat számára. Persze kétségtelen, hogy még javulnunk kell. Az egész hétvége során nem volt meg a kellő tempónk, még mindig nem vagyunk elég gyorsak versenykörülmények között.”
Hasonlóan megnehezítette a biztonsági autó Stoffel Vandoorne versenyét is, aki szintén az egykiállásos taktikára szavazott, a mezőny sűrűjében pedig nem tudta magát felküzdeni pontszerző helyre, csak 13. lett, idén először lemaradva a legjobb tízről. „Nem volt valami jó a rajtom, veszítettem néhány helyezést az első körben, de aztán három határozott előzéssel még a bokszkiállás előtt visszakapaszkodtam” – mesélte a belga. „Reméltük, hogy a verseny végén még lesznek lehetőségeink, de nem volt meg a tempónk, és az utolsó körökben erős vibrációt kezdtem érezni, ami eléggé megnehezítette a dolgom.”
