A Kanadai Nagydíj legfontosabb statisztikai mérföldkövét bizonyára már mindenki hallotta: Lewis Hamilton eljutott 65. rajtelsőségéig, ezzel beérte idolját, Ayrton Sennát az örökranglista 2. helyén. A brit számára pedig ez valószínűleg fontosabb eredmény volt, mint Michael Schumacher 68-as pole-rekordjának megdöntése lenne, ami már szintén karnyújtásnyira van tőle.
A brit ráadásul éppen a tíz évvel ezelőtti Kanadai Nagydíjon gyűjtötte be első pole-ját, egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy a mindenkori legjobb eredmény közelébe kerüljön. Vasárnap pedig hatodik győzelmét aratta Montrealban, ezáltal ez lett a legsikeresebb pályája.
Hamilton még egy dologban beérte Sennát a hétvégén: negyedik grand slamjét szerezte, amivel nem csak a brazillal, de a jelenlegi mezőny e tekintetben eddigi legjobbjával, Sebastian Vettellel szemben is egyenlített. Érdekes, hogy a brit idén Kína után már másodszor teljesített grand slamet (győzelem, pole, leggyorsabb kör és minden kör az élen), míg az előző három szezonban, amikor domináns autót vezetett, szintén kettő jött össze neki.
Valtteri Bottas egészen elképesztő egyenletességet mutat az időmérőkön: a bahreini pole-ja kivételével a másik hat alkalommal egyaránt a harmadik helyre kvalifikált.
Hamilton 19,7 másodperc előnnyel nyerte a futamot második helyezett csapattársa előtt. Több mint egy éve, a tavalyi Orosz Nagydíjon intették le ennél nagyobb különbséggel a győztest, akkor Nico Rosberg 25 másodperccel előbb ért célba a felzárkózó Hamiltonnál.
Lance Stroll az első olyan kanadai F1-es pontszerző, akinek nem Villeneuve a vezetékneve. A legendás apa-fiú pároson kívül ugyanis ez korábban még senkinek nem sikerült a juharlevelesek közül, noha hozzá kell tenni, hogy Stroll mostani 9. helyezésénél jobb eredményét ért el az 1963-as USA Nagydíjon hetedikként befutó Peter Broeker, arra azonban akkor még nem járt pont. A 2006-os Brit Nagydíj óta az első kanadai pontszerzést (és ami összehasonlíthatóbb, a legjobb kanadai célba érkezést is) láthattuk, de arról egy évvel lemaradt Max Verstappenhez képest, hogy ő legyen a legfiatalabb F1-es pontszerző.
Stroll ebben az évezredben a negyedik versenyző, aki hazai futamán szerezte első pontját, Webber, Sato és Ricciardo után.
Danel Ricciardo zsinórban harmadszor végzett a harmadik helyen, ezzel egyúttal beállította eddigi leghosszabb dobogós sorozatát. Max Verstappen viszont az elmúlt öt futamából háromszor kiesett, a köztes versenyeken pedig ötödikként ért célba, így határozottan nem karrierje legsikeresebb periódusában jár.
Sebastian Vettel a szezon első hat versenyén azzal a különlegességgel büszkélkedett, hogy kizárólag az első vagy a második helyen ért célba, Montrealban viszont megszakadt dobogós sorozata, miután csak negyedik lett.
A Monacói Nagydíjon a Ferrari kettős győzelmet szerzett, a Mercedes pedig 4. és 7. helyen ért célba, most Montrealban pedig pontosan ennek fordítottja valósult meg: a stuttgartiak jöttek be 1-2-ben (hat futam kihagyás után először, 2014 kezdete óta nem kellett ennél tovább várniuk két kettős siker között), és a Ferrari párosáé lett a 4. és 7. pozíció.
A dobogón Hamilton, Bottas és Ricciardo pezsgőzhetett, ilyen összeállításra pedig egyszer, a 2014-es Brit Nagydíj végén volt példa, ráadásul akkor is ugyanilyen sorrendben futottak be.
A Toro Rosso idén először jegyzett kettős kiesést, de a legutóbbihoz sem kell túl messzire menni: a tavalyi szezonzárón, Abu Dhabiban sem ért célba Carlos Sainz és Danyiil Kvjat sem.
A Force India párosa a monacói kisiklás után - a csapatrádiós vitatkozás ellenére is - visszatért az erős pontszerzők közé, Sergio Perez pedig zsinórban már 37. alkalommal került az értékelt pilóták közé a leintésnél. Elérhető távolságban van már a sorozatos értékelési rekordtól is, amit Nick Heidfeld tart 43-mal.
