DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 14. csütörtök
F1

Már csak a szerencsében bízhat Alonso?

Fontos világbajnoki idény vár Fernando Alonsóra, aki hosszú ideje vár harmadik Forma-1-es diadalára, most már szinte biztosan hiába. A kérdés, hogy dicstelen véget ér-e a sportág egyik legjobbjának karrierje, vagy megússza a méltatlan végkifejletet.

Alonso és a kilenc szűk esztendő

A Forma-1 újabb izgalommentes idényt zárt 2015-ben, a sportág vezetése egyelőre szélmalomharcot vív a versenyképességért, ám ez most hiú ábránd. A Red Bull négyéves uralmát a Mercedes vette át, Lewis Hamilton pedig 2014. után még simábban verte csapattársát, Nico Rosberget. A Ferrari feltámadása felüdülést, meglepetést a középcsapatok, illetve a McLaren okozott.

alonso mclaren



A Honda visszatérése felkavarta az wokingi állóvizet, a csapat már tavaly felkészült a japán gyártó érkezésére, és Fernando Alonso leigazolásával biztosította a versenyzői hátteret. Jenson Buttonnal együtt így két tapasztalt, világbajnok pilóta ült a McLaren volánjai mögé, garantálva, hogy a váltás zökkenőmentes legyen. Azonban az évad során a felek csak puszta frázisokat puffogtattak, és nem sok hasznát vették versenyzőik tapasztaltságának.

És miközben Alonso egyre többet került F1-es eredményei helyett jótékony golf- és pókerversenyeken való részvételével az érdeklődés középpontjába, a McLaren és a Honda a háttérben egymásnak feszült, de a megoldást nem találta.

Alonso és Button együtt 47 futamgyőzelemmel rendelkezik, a spanyol két, a brit egy világbajnoki trófeával büszkélkedhet, egyikük sem a McLarennel ért fel a csúcsra. 2015-ben pedig mindketten egyértelműen mélypontra kerültek, a csapat ugyanis képtelen volt akár minimális fejlődést is felmutatni.

2005. és 2006. világbajnoka öt évet húzott le a Ferrarinál, ezalatt háromszor lett második a világbajnokság során, végül egy csalódásokkal teli szezon után mondott búcsút a változásokon keresztülmenő maranellóiaknak. A 2014-es hatodik helyet azonban tavaly (és talán idén is) egészen biztosan elfogadta volna. Csakhogy 2015-ben már gyorsan kiderült, hogy a McLaren volánjánál kevés érdekes dolog történhet Alonsóval, aki már korábban is jól keverte a kártyát, csak nem volt szerencséje. A spanyolt egyértelműen korosztálya egyik legjobbjának tartják, függetlenül attól, hogy utoljára tíz éve diadalmaskodott.

Elvégre a McLarennel egyszer már világbajnok lehetett volna, de akkor nem fért meg két dudás Wokingban. A spanyol első mclarenes korszaka emlékezetes maradt, negatív értelemben. Alonso 2007-ben vezette az egyik ezüst nyilat, azonban Lewis Hamiltonnal kialakult kakaskodásuk eredményeképpen mindketten lemaradtak a végső elsőségről, és a nevető harmadik Kimi Räikkönen nyerte a vb-t. Nos, egyelőre a visszatérés sem fényes…

Senki nem hibáztatta akkor sem, amikor a Ferrari mellett tette le a voksát, ki gondolta volna Michael Schumacher uralkodása után, hogy néhány évvel később a maranellóiak történetük egyik legnagyobb válságát élik majd meg. És most már azt is tudjuk, hogy tavaly sem döntött a legjobban, talán éppen tavaly nem kellett volna bedobni a törölközőt. Az olaszok ugyanis magukhoz tértek, ám ennek gyümölcsét sem Alonso arathatja majd le, hanem Sebastian Vettel.

Tavaly Alonso 19 futamból kapásból kihagyta az elsőt, majd a megbízhatatlan és lassú McLarennel hét egymást követő versenyen volt esélytelen a pontszerzésre. A nyáron aztán lendületet mutattak a wokingiak, a fellángolás csúcsa egyértelműen a Magyar Nagydíj volt, a különösen izgalmas viadalon a 15. helyről rajtolva végül az 5. lett Alonso. Ez volt a McLaren legjobb eredménye tavaly, Button legjobbja egy hatodik hely volt.

Gyorsan kiderült, hogy a hungaroringi verseny csak fellángolás volt, hiába szóltak a hírek másodperces javulásokról, jelentős megbízhatósági előrelépésekről, Alonso és Button továbbra is a vert mezőnyben foglalt helyet. Végül Alonso a 11 ponttal a 17. helyen zárt a tabellán, csapattársa öt ponttal és egy hellyel előzte, és a Manor pilótáin kívül csak a Sauberrel versenyző Marcus Ericssont tudták előzni. A konstruktőri versengésben a Hondával felszerelt autók kizárólag a pont nélkül záró Manort tudták maguk mögé utasítani.

Alonso legalábbis nehezen viselte a kegyetlen visszaesést, az MP4-30-ra keresztelt technikát egy ízben GP2-es motorként aposztrofálta, bár hivatalos nyilatkozataiban mindvégig hozta a pókerasztalnál is megcsillogtatott nyugalmát. 

Ugyanakkor a helyzet súlyosságát támasztotta alá, hogy a csapat még trükközve is a legtöbb büntetést kapta tavaly, Alonso és Buttont összesen 23 alkalommal sújtották valamilyen szankcióval ezek közül mindössze három volt a versenyzők hibája. A spanyol 155, a brit összesen 165 helyes rajtrács-büntetést kapott, már a szezon első felében kihasználták a szabályok adta lehetőségeket a motorok cseréjét illetően, és az új alkatrészek folyamatos bevetésével is állandó büntetéseket vállaltak be, mindhiába.

A bomba végül decemberben robbant, az egyértelmű kedvetlenség cselekvésre késztette a spanyolt, aki 34 évesen még nem akarna beletörődni Forma-1-es karrierjének a végébe. Alonso ugyanakkor kifejtette, hogy valójában nemcsak a McLarennel, hanem a teljes F1-gyel problémája van, sokan ezt intő jelnek tekintették, elvégre szerződése a wokingiakkal jövőre lejár.

Decemberben maga Ron Dennis beszélt arról, hogy szóba került, Alonso egy évet kivár, ha a McLaren-Honda idén is ilyen gyatra lesz. Ez alapvetően nem túl pozitív kilátás, és az is lehet, hogy az F1-es guru nem véletlenül hozta fel ezt a verziót. Bár újra két másodperces fejlődésről szónak a hírek, a Lotus Renault gyári csapattá válásakor a francia márka kifejtette, hogy 2020-ig nem vár jelentős előrelépést, ennek fényében a teljes gázzal fejlesztő Honda sem számíthat villámcsapásszerű fejlődésre.

Alonso most egy jobb leosztásban bízik, ám finoman szólva bőven akadnak árulkodó jelek arra, hogy már megbánta, hogy pályafutása végét a wokingiakra bízta. Egy év is elég volt ahhoz, hogy megfagyjon a hangulat a versenyző és a csapat, de még inkább a motorgyártó között, és már a brit sajtó is temeti. A Telegraph cikke nem vetít fényes alkonyt a spanyol karrierjének, és a McLarenre is gyötrelmes időszak várhat. A wokingiak tulajai nincsenek már jóban Ron Dennisszel, aki akár már 2016-ban távozhat, a helyzet pedig a szponzorokat is megingathatja. Ahogy a cikk találóan írja, a McLaren fekete és szürke. és ez összefoglalja az unalmas és gyászos jelent.

Nehéz lenne kitalálni, mi jár Alonso fejében, de az már most valószínű, hogy pókerjátékoshoz híven nem lesz meggondolatlan. A Forma-1-ben nem lehet blöffölni, minél jobban kapálózik az ember, annál gyorsabban süllyed. Természetesen továbbra sem kérdőjeleződik meg a kétszeres világbajnok tudása, ám tény, hogy jelenleg nehéz versenyképes istállót találni, pláne olyat, amely néhány éven belül ismét világbajnokot tudna csinálni belőle. Jelen helyzetben annyi lehetősége van, hogy várja a jobb lapjárást, és nem hagyja, hogy kizökkentsék.

Mindenesetre egyelőre elhalkultak a pletykák, és felerősödtek az ígéretek és a pozitív hangok. A McLaren és Alonso szempontjából is nagyon fontos, hogy a csapat jelentős előrelépést tegyen a világbajnoki szezon elején, vagyis nagyjából két hónapja van az istállónak, az Ausztrál Nagydíjra március 20-án kerül sor. Dobogós helyezések kellenek idén ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen a világbajnoki cím szerződésének utolsó évében.

Alonso pályafutása a végéhez közeledik, a Forma-1 pedig nem egy romantikus lányregény, sokkal inkább egy pókerjátszma, abban pedig már tapasztalt a spanyol. Az asztalnál is megszokhatta, egy all in után az ember már nem maga alakítja a sorsát, ez pedig igaz a száguldó cirkuszra is. Tény, hogy a váltásai nem jöttek be, ám a kilátásainál fényesebb alkonyra számíthatott. Alonso mindig rosszkor döntött jól, hiába szóltak mellette az esélyek, az elmúlt évtizedben egy peches pókereshez hasonlított, aki hiába számolt megfelelően elöljáróban, a river keresztülhúzta a számításait.

A Telegraph cikke szerint arra kevés az esély, hogy Alonso tehetségének, tudásának és eredményeinek megfelelően búcsúzzon a sportágtól, ahogy azt a szerző megjegyzi, ide már csoda kell, olyasmi, mint Mavericknek az utolsó lapnál…

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: