Ennek statisztikáját az előző heti írásomban közöltük le.
Jeleztem akkor, hogy van egy ennél még felfokozottabb, nagyobb teljesítmény is, ami egy negyedik elemet is csatol a három megadott alkotóelemhez. Ez volna a rajttól a célig történő vezetés, élen autózás.
Azt hiszem, ennél nagyobb fölényt produkálni aligha lehet. Pole-pozíció, leggyorsabb versenykör, futamgyőzelem és ráadásul minden egyes kört az élen teljesíteni!
Ezt nevezik Grand Slam-nek.
Egy időszakban a kerékcsere nem volt kötelező, akkor talán könnyebb volt végig az élen maradni. Amióta a taktika része lett a kerékcsere, sőt kötelezővé is tették, egyre nehezebb Grand Slam-et produkálni. Ehhez ugyanis akkora előnyt kell kiautózni az első kerékcseréig, hogy még az élre lehessen visszaállni a mezőny elé!
Most pedig nézzük meg, ki hányszor volt képes ilyen lehengerlő fölényre egy versenyhétvége során, tehát Grand Slam-re.
Jim Clark kimagasló. Sokkal kevesebb versenyen (72 GP) vett részt, mint Michael Schumacher (306 GP), vagy Ayrton Senna (161 GP) - ennek ellenére jóval többször érte el az ellenfelek elkeserítésének ezt a maximumát.
GRAND SLAM | db |
Clark | 8 |
M.Schumacher | 5 |
A.Senna | 4 |
Stewart | 4 |
Mansell | 4 |
Ascari | 4 |
Piquet | 3 |
Vettel | 2 |
J.Brabham | 2 |
Häkkinen | 2 |
Alonso | 2 |
Lauda | 1 |
Fangio | 1 |
Moss | 1 |
D.Hill | 1 |
Regazzoni | 1 |
Ger.Berger | 1 |
Ickx | 1 |
G.Villeneuve | 1 |
Laffite | 1 |
Hawthorn | 1 |
Siffert | 1 |