Az első morzsát a 2018-ban érkező, egységes aero kit küllemét illetően januárban, a Detroiti Autószalonon tárta az IndyCar a nagyközönség elé.
A széria akkor még csak egy kezdetleges vázlatrajzzal állt elő, a végleges verzióhoz közelítő csomagról készült képeket pedig a szezon első két versenye, St. Petersburg és Long Beach közötti majd' egyhónapos üresjárat időszakára ígérték.
Nos, az IndyCar tartotta a szavát és március 29-én, számítógépes grafikák segíségével bemutatták a formabontó univerzális kit mindkét – superspeedway-eken, valamint az épített/utcai pályákon és rövidoválokon használatos – konfigurációját.
Az eredmény láttán pedig kijelenthetjük, hogy végre-valahára ismét úgy fognak kinézni a széria autói, ahogyan annak egy amerikai open-wheel gépnek kell.
“Bár a munka továbbra is folyamatban van, mi le vagyunk nyűgözve attól, ahol a 2018-as autó fejlesztése jelenleg tart” - idézi a hivatalos sajtóközlemény az IndyCar versenyzésért és operatív tevékenységért felelős elnökét, Jay Frye-t, aki szerint már 97%-ban sikerült teljesíteni a célkitűzéseket. “Az autó külsejét tekintve feltűnő, a teljesítménnyel kapcsolatos szimulációk során szerzett adatok megfelelnek a kitűzött céljainknak, a biztonság fokozását érintő fejlődés pedig jelentős lesz.”
Az új képek alapján – amelyen a könnyebb összehasonlítás kedvéért vonalas ábrán a jelenlegi autó is szerepel – olyan újítások is feltűnnek, mint az alacsonyabb motorborítás, ami az IndyCar azon törekvéséhez is hozzájárul, hogy az autó (legfőképpen a rajongók kívánságát szem előtt tartva) jobban emlékeztessen a tradicionális amerikai open-wheel gépekre.
Eltűnik továbbá a hátsó kerékvédő, dobozszerű elem, amely eredetileg a felfutással járó balesetek elkerülését hivatott meggátolni. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az elem hatásfoka maximum az oválpályákon ölt jelentősebb méreteket. Esztétikailag ráadásul - ami a széria szerint kimondottan fontos szempont az aero kit tervezése terén - a versenyzők és rajongók egyöntetű véleménye szerint finoman szólva sem volt kirakatba való.
A jövő évi gép csáberejét ráadásul - szerény véleményem szerint, ami ugyebár szubjektív - csak tovább fokozza a rövidebb orr és a hátsó szárnyakon eszközölt változás, amely szélesebb, ugyanakkor valamivel laposabb formát ölt majd.
A széria aerodinamikai fejlesztésekért felelős igazgatója, Tino Belli elmondása szerint a legnagyobb fókusz az aero csomag tervezése során továbbra is azon van, hogy a leszorítóerő javarészét a gép alja generálja.
A versenyzők elmondása szerint ugyanis a felső részen lévő, jelenlegi extra elemek hátrányosan befolyásolják többek között az épített és utcai pályákon, valamint a rövidoválokon való versenyzés minőségét, mivel akkora mértékű turbulenciát keltenek, ami miatt a közepes- és nagysebességű kanyarokban kvázi lehetetlen az autóknak szorosan egymás mögött haladniuk.
“Azon dolgozunk, hogy az aerodinamika illeszkedjen a kinézethez, nem pedig fordítva” - summázta Belli. “Több leszoríterőt kreálunk az autó aljától. A padlólemezen lévő lyuk le lesz zárva az épített és utcai pályákon, tovább a rövidoválokon, a superspeedway-eken viszont nyitva marad.”
Bár az aero kitet alkotó elemek tekintetében az IndyCar nem győzi hangsúlyozni a biztonságot – példának okáért az oldalszekrények kialakításánál fokozottan szem előtt tartják az oldalirányú ütközések kockázatát, ezzel együtt a motor hűtési rendszerét is átpozicionálják – arról nem ejtettek szót, hogy a pilótafülkét védő eszköz fejlesztése jelenleg milyen szakaszban áll.
Március elején Frye még úgy nyilatkozott, hogy az elsősorban a versenyzők fejvédelmét szolgáló megoldást egy szélvédőszerű elemben találták meg és még az idén pályára is kívánják vinni az új aero kittel együtt. Ebből adódóan pedig rendkívül érdekes, hogy a most közzétett grafikáról mégis teljes egészében hiányzik az "aeroscreenre" utaló legkisebb nyom is.
A 2018-as fizimiskával ellátott autó első tesztjére az eddigi tervek szerint nyár közepén kerül sor, arról azonban továbbra sincs hír, hogy vajon melyik gyártó prezentálja majd a szóban forgó aero kitet.
Az IndyCar az elmúlt hónapok során nem egyszer tett utalást arra, hogy több cég is érdeklődését fejezte ki a projekt iránt, de konkrétumokról mindeddig nem esett szó.
Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a Dallara - amelyhez a szériában használatos jelenlegi kasztni, az IR-12 (közismertebb nevén DW12) is fűződik – amerikai projektigazgatója, Stefano De Ponti a szezonnyitó St. Pete-i hétvégén nem győzte méltatni az IndyCarban való szerepvállalását, egyúttal pedig abbéli reményét is kifejezte, hogy a szériával való kapcsolatuk az eddigieknél is mélyebbé válik.
Az IndyCar egyébként – az ötéves tervének jegyében - idén év elején meghosszabbította a szerződését mind a négy kulcsfontosságú partnerével, vagyis a motorokat szállító Hondával, a Chevrolet-val, az abroncsokért felelős Firestone-nal, valamint természetesen a Dallarával is.
A széria idei szezonja az utolsó, amelyben még az 2015-ben bevezetett, a Honda és a Chevrolet által tervezett és gyártott aero csomagokkal felvértezve lépnek pályára az autók. Ezen elemek fejlesztése azonban már az univerzális kitek küszöbön álló debütálása okán befagyasztásra kerültek.