Azok után, hogy övé volt az időmérőn a pole is, René Rast a verseny első fázisában magabiztosan vezetett, és a kötelező kiállásokig majdnem három másodperces előnyt autózott ki Marco Wittmannal szemben. Wittmann a kiállások során majdnem megszerezte az első helyet azzal, hogy előbb hajtotta végre a sajátját, de mivel Rast rögtön reagált rá, vissza tudott jönni az élre.
Ahhoz, hogy Rast az élen maradhasson a hidegebb gumikon, kellett az is, hogy a biztonsági autó a pályára hajtson, Philipp Eng műszaki hibás autójának mentéséig. Rast az újraindítást követően, bár néhány másodpercre elvesztette az első helyet, végül vissza tudta azt szerezni, Wittmannak pedig már nem maradt kapacitása egy második támadásra. A dobogó legalsó fokára sokáig úgy nézett ki, hogy Nico Müller állhat majd fel, azonban neki egy bokszutca-áthajtásos büntetést is kiszabtak bokszutcai sebességtúllépésért. A harmadik hely így Mike Rockenfeller ölébe hullott.
Mivel Müller elszállt az élmezőnyből a büntetés következtében, mindenki egyet előrébb csúszott, így lett Robin Frijns magányosan autózva a negyedik, majd jött egy négyes boly Duvallal, Glockkal, di Restával és Spenglerrel az 5-8. helyeken. Müller büntetésének haszonélvezője volt Jenson Button is, mint a Super GT legnagyobb nevű vendégszereplője - 2009 F1-es világbajnoka végül kilencedikként ért célba, néhány tizeddel Joel Erikson előtt.
A másik két Super GT-versenyzőnek, Nick Cassidynek és Tsugio Matsudának nem volt igazán jó versenye, igaz, előbbi legalább beért a tizenharmadik helyen. Matsuda el sem tudott rajtolni műszaki hiba miatt, és bár végül kijött a pályára, 17 kör hátrányban csak utolsó előttiként értékelték.
A verseny végeredménye:
René Rast
