Az észak-ír versenyző korábbi csapatával folytatja a munkát, hároméves szerződést ír alá a versailles-i alakulattal, melynek során közösen fejlesztik ki a Citroen C3 WRC-t, amivel aztán harcba szállhat a pilóta a világbajnokságon. Az idei bajnokság első két futamán rajthoz állnak a DS 3 WRC-vel, a hátralévő tizenkét versenyből aztán legfeljebb további nyolcon vesznek részt, a maradék időben pedig az új kocsi fejlesztési munkáira fogják figyelmüket fordítani.
Meeke úgy gondolja, ez a felállás jobb lehetőséget kínál számára a sorozat technikai szempontból új korszakának első évében, 2017-ben azokkal szemben, akik az idei, ellentmondásosan zsúfolt teljes bajnokságot teljesítik, miközben az új autójukon is dolgoznak. „Meg kell nézni az augusztustól novemberig tartó menetrendet” – hívta fel a figyelmet az Autosport magazin hasábjain keresztül. „Nem lesz időd, hogy levegőt vegyél, amennyiben teljes bajnokságot csinálsz – és ez csak az, hogy a versenyeken dolgozol. Megpróbálni valamennyit tesztelni nagyon-nagyon nehéz lesz. Ez egy újabb ok, amiért még elégedettebb vagyok azzal, hogy nekünk mink lesz az elkövetkezendő évre. Ideális forgatókönyvvel rendelkezünk, melyben megvan a szabadságunk, hogy teszteljünk és megvan az időnk, hogy teszteljünk és vannak versenyeink is, melyek formában tartanak. Úgy vélem, a bizonyíték a puding lesz, de nagyon boldog vagyok ezzel.”
Meeke nem lát okot arra, hogy miért ne harcolhatna a világbajnoki címért, amikor a Citroen hivatalosan visszatér a sorozatba. „Nem kérdés, a világbajnokságnak kell a célnak lennie” – nyilatkozta. „Minden a helyén van hozzá számomra. Ez az az esély, amire vártam. Amikor odaérünk a 2017-es rajthoz, nincs kétségem, hogy készen fogunk állni a Volkswagen ellen. Ne feledjük, sok olyan tényező volt, ami hozzájárult a VW sikeréhez. Amikor megérkezett az ő karavánjuk, a Citroen éppen akkor fordította a figyelmét a túraautó világbajnokságra, a raliautó pedig lényegében szabadon futott pár évig. Ez kombinálódott azzal, hogy Loeb visszavonult a ralisportból, én pedig nulla tapasztalattal érkeztem, ami nehézzé tette számunkra mindezt.”
A 36 esztendős versenyző elismerte azt is, hogy az elmúlt két év érzelmi hullámvasútnak bizonyult, miközben azon volt, hogy befészkelje magát a Citroennél és a ralisport nagy tehetségei között. „Mindig is tudtam, hogy képes vagyok megmutatni a csapatnak, mit is tudok” – mondta el. „Igen pár alkalommal pofára estem, és azt sem tagadom, hogy közel kerültem ahhoz, hogy elveszítsem az álmomat. Időbe került, de most megvan az, amit mindig is akartam.”
