- Szépségkirálynő-választás és a világ talán legférfiasabb sportága, a ralikrossz. Hogyan fér össze ez a kettő?
- Nálam természetesen. Édesapám több mint 10 éve versenyez a ralikrosszban, és én nagyon sok versenyére elkísértem őt, volt, hogy csak én mentem vele, és egy szerelője. Régi vágyam volt, hogy egy nap én is aktív résztvevője legyek ennek a sportnak versenyzőként, mert egy idő után meguntam nézőnek lenni, de édesapám ezt a jogosítvány megszerzéséhez kötötte, így 2012-ig várnom kellett. Aztán viszont eljött a nagy nap, és onnantól nem volt kérdés, hogy ezt szeretném csinálni. A versenyzés számomra fontosabb, mint a szépségkirálynő-választások, úgy érzem, közelebb is áll hozzám ez a világ, mivel szinte csak fiú barátaim vannak, de hát azért nőként jó érzés egy-egy ilyen versenyen is részt venni. A Miss Hungary-n tavaly indult az egyik ismerősöm, és úgy hallottam, nagyon jók a programok, elsősorban ezért jelentkeztem rá. Ez nem összetévesztendő a Miss World Hungary-val, de ez is volt már „Az év legjobb szépségversenyének” választva, és az egyik legrangosabb ilyen jellegű magyar versenyről beszélünk. Az elmúlt hétvégén volt a tábor, a döntőt pedig december 20-án rendezik a Lurdy Házban. 29-an leszünk összesen, 10 tini és 19 felnőtt lány, én most már utóbbi kategóriába sorolódom.
- Azt jól tudom, hogy az autóversenyzés előtt is sportoltál?
- Igen, több éven át szinkronúszó voltam, és szertornáztam is. Az autósport ezek után elég éles váltás, de úgy érzem, ez jóval közelebb áll hozzám, mint bármi, amit eddig csináltam. Most is edzek egyébként a ralikrossz mellett, de elsősorban csak a magam érdekében, hogy fitt legyek.
- Hogyan indult versenyzői pályafutásod. Tudjuk, először letetted a jogosítványt. És utána?
- 2012 nyarán indultam először Máriapócson egy amatőr versenyen. Utána abban az évben még több hasonló amatőr futamon rajthoz álltam tapasztalatszerzés céljából, majd 2013-tól kezdve már a ralikrossz ob-n versenyzek. Tavaly és idén is harmadik lettem a Suzuki Kupa év végi értékelésében.
- Az első ob-s évedben volt néhány borulásod is... A szüleid nem féltenek?
- Hát igen, volt egy-két neccesebb helyzet… (Nevet.) Az első borulásom még az amatőrben volt, aztán tavaly az ob-n, Greinbachban, de ott igazából csak az oldalára billent az autó, és azon csúszott, úgyhogy az nem volt komoly. A legnagyobb borulásom azonban nem versenyen történt, hanem Kakucson, egy sima tesztnapon, utcai autóval, na, azt viszont tényleg csúnyán leírtam! De a kérdésre válaszolva: nem, szerencsére nem féltenek a szüleim, bár édesapám tudja, hogy itt bármikor rászoríthatnak a falra stb., ő valószínűleg ezért is ment bele nehezen, hogy én is versenyezzek. De édesanyámnak éppen édesapám miatt volt már ideje hozzászokni ehhez, és ő mindig azt mondja, hogy a bukócső és a bukósisak úgy is megvéd mindentől, úgyhogy nagy baj nem lehet. Ez egyébként igaz is, a ralikrossz egy biztonságos sport.
- Biztonságos, de azért igencsak férfias és harcias. A versenyzőtársak hogyan viszonyulnak hozzád? Mit szólnak ahhoz, hogy egy fiatal lány is ott megy köztük, és esetenként megveri őket?
- Szerencsére egyáltalán nem érzem azt, hogy máshogyan viszonyulnának hozzám, mint bármelyik másik versenyzőhöz, és ennek nagyon örülök. Kedvelem a fiúk társaságát, úgyhogy engem egyáltalán nem zavar, hogy kevés lány van, sőt! Az tény, hogy ez nem egy kifejezetten lányos sportág, de próbálok alkalmazkodni, és a kellő agresszivitással felvenni a versenyt a többiekkel, ami úgy érzem, elég jól sikerül is.
- De azért a Hello Kitty-s dizájn marad…
- Igen, ahhoz ragaszkodom! (Nevet.) Egy kis csajosságot meg kell őrizni, hogy azért mégiscsak lássák, ki is ül a volán mögött… Csak a Hello Kitty ne sérüljön, addig minden rendben, minden más törhet az autón! (Nevet.)
- Túl vagy két év tapasztalatszerzésen. Mi lesz a célod jövőre, illetve azután?
- Jövőre valószínűleg maradok még a Magyar Kupában ugyanezzel az autóval, de ez elég képlékeny még. Jó lenne váltani kicsit erősebb technikára, mert bár nagyon a szívemhez nőtt a Suzuki, de jó lenne most már másvalamit is kipróbálni. Ez persze nagyban az anyagiak függvénye is. Picit hosszabb távon pedig mindenképp a kategóriaváltás és a nemzetközi versenyeken való szereplés a célom. A többit meglátjuk, de szeretnék minél több időt eltölteni ebben a nagyszerű közegben.
