Fernando Alonso nemrég töltötte be a 40-et, ezért a rutinos spanyol továbbra is csorbítatlan képességeinek méltatása mellett rendszeresen felmerül: meddig tud még ezen a szinten teljesíteni, hány erős év maradt benne? Alonso nem szereti ezt a kérdést, hiszen egyrészt 25 évesnek érzi magát, másrészt úgy gondolja, most van kvalitásai csúcsán.
„Én éppen az ellenkezőjét érzem annak, amit valószínűleg a kívülállók gondolnak. Nekem úgy tűnik, a sport és a közösségi média megtévesztő képet mutat az életkorról és ezzel összefüggésben a teljesítményről” – idézi az Autosport szaklap Alonsót. „Ez nem a Tour de France, nem az olimpia, nem a labdarúgás, ahol 23 évesen vagy teljesítményed csúcsán. Ha én most a 23 éves magam ellen versenyeznék, fél kézzel elverném őt!”
„Nem igaz, hogy minél fiatalabb vagy, annál gyorsabb vagy, a stopperóra nem így működik. Egyes emberek új neveket, új reményeket akarnak látni, szeretnének a megszokott, jól ismert arcoktól megszabadulni. De én még hosszú ideig látom magam versenyezni. Ha a Formula-1-ben, az nagyszerű, ha nem itt, akkor üldözőbe veszem a megmaradt F1-en kívüli kihívásokat, abban a reményben, hogy én váljak a motorsport valaha volt legteljesebb versenyzőjévé” – beszélt arról Alonso, hogy 40 évesen is tele van még tervekkel az autóversenyzésben.
A Magyar Nagydíj ékes bizonyítéka volt, hogy Alonso újra felvette a Formula-1 ritmusát: elmondása szerint ez a folyamat az azerbajdzsáni verseny környékén történt meg, csak egy kicsivel később a saját maga által vártnál.
„Arra számítottam, hogy három-négy futamba fog telni. Tudtam, hogy a második versenyen, Imolában a többiek versenyeztek már októberben, miközben nekem új pálya volt, ahogy Portimao is. Szóval úgy gondoltam, nagyjából Barcelonára, a negyedik versenyre leszek száz százalékos. Végül két versennyel tovább tartott, mint Barcelona” – emlékezett a visszarázódási fázisra Alonso, akinek sikeres beilleszkedését már hat verseny óta tartó pontszerzési sorozata támasztja alá.
