Kevesen tudják, de Hermann Tilke is autóversenyzőként került közel a tűzhöz: miután a Nürburgringen megfertőzte a száguldás, 18 éves korától kezdve rajthoz állt futamokon, még a Túraautó Európa-bajnokságon is szerepelt.
„Tanulmányaim végeztével egy irodában dolgoztam, de rájöttem, hogy nincs elég szabadidőm, amit a versenyzésre, a túraautó-Eb-re fordíthatnék” – idézte fel ő maga a kezdeteket. „Úgy döntöttem, hogy otthagyom a munkámat és megalapítottam a saját cégemet, amelynek a lakásom konyhája volt az irodája. Megpróbáltam a versenypályák világába férkőzni. Előbb a Nürburgringen csinálhattam apró dolgokat, majd néhány év múlva az emberek elkezdték azt mondani, hogy ’ohh, ő szakértő, hiszen pályákat tervez!’ Az első F1-es pályám a manapság Red Bull Ring néven futó pálya volt, a motorversenyzés világában pedig nagyjából egy évvel korábban a Sachsenring.”
A konyhában kialakított irodától jutott el odáig, hogy a Tilke-cég ma 150 mérnököt és építészt foglalkoztat, referenciái között 90 versenypálya szerepel, köztük 21 Formula-1-es létesítmény. Ez utóbbiak közül szóba hoztuk a sanghaji pályát, amelynek egyik jellegzetessége, hogy egy kínai írásjelet formáz. Azt gondolnánk, ez a megrendelők kifejezett kérése volt – holott a véletlen hozta.
„A karakter, a Csang írásjel Sanghajban, teljesen véletlenül lett tervezve. Amikor megvoltunk az első tervezési lépésekkel, volt egy prezentációnk Kínában, ahol ezt bemutattuk. Ott valaki mondta nekünk: ’Oooh figyeljétek, ezt a Csang írásjel!’ Nekünk fogalmunk sem volt róla. Mi terveztük, de halvány gőzünk nem volt róla! Természetesen beleépítettük, hiszen amikor rájöttünk, hogy mi a helyzet, azt mondtuk, hogy igen, akkor így fogjuk csinálni” – árulta el Tilke. „Mindenki nagyon boldog volt és még mindig nagyon boldogok amiatt, hogy olyan lett a pálya nyomvonala, és büszkén mondják, hogy még a Holdról is lehet látni. Amikor éjszaka ki van világítva, még a Holdról is lehet látni a Csang írásjelet.”
Egy másik érdekes sztori is előbukkant a beszélgetés során, Bahreinhez kapcsolódóan. A pályaépítésbe betekintést kínáló német mérnök arról beszélt, hogy az aszfalt alapanyagait mindig helyben szerzik be, hiszen a szállítás óriási költséget emésztene fel – kivétel volt azonban Bahrein, ahol a csillagászati költségvetés lehetővé tette, hogy egyenesen Nagy-Britanniából rendeljék meg a sódert…
„Bahrein kivétel, mert az volt az első pálya, amely a Közel-Keleten épült, ráadásul a sivatagban. Mindenki nagyon aggódott a homok miatt. Amiatt, hogy ha esetleg erősen fúj a szél, a por ellepi a pályát. Aggódtunk, hogy emiatt túlságosan csúszóssá válhat. Találtunk egy speciális kőtípust Walesben, amelynek nagyon jó a tapadása. Az ottani aszfalt az importált kőnek köszönhetően nagyon agresszív lett, de mint mondtam, ez kivételes. Normál esetben ilyet nem lehet csinálni, mert túlságosan sokba kerülne” – mesélte el az újabb nem mindennapi történetet Hermann Tilke. A teljes beszélgetést érdemes meghallgatni a Formula Podcast legutóbbi adásában:
