Lewis Hamilton az USA Nagydíj hétvégéjén belépett a félszázasok igencsak exkluzív klubjába azáltal, hogy megszerezte 50. futamgyőzelmét a Formula-1-ben. Emésztgessük egy kicsit ezt a számot, mert ez több egy száraz statisztikai adatnál. Csupán két versenyzőnek sikerült korábban elérnie ezt a mennyiséget: Michael Schumacher 91 elsősége továbbra is utolérhetetlennek tűnik, Alain Prost 51 győzelmét azonban Hamilton akár már idén utolérheti, és minden idők második legsikeresebb versenyzőjévé válhat ebben a tekintetben.
A Mercedes britje a pole-pozíciók gyűjtése terén is hasonlóan szorgos. 58. rajtelsőségét jegyezte a hétvégén, és ott is a harmadik helyen tartózkodik az örökranglistán, ráadásul itt mindkét előtte álló befoghatónak tűnik: Schumacher 68, Ayrton Senna pedig 65 alkalommal rajtolt az élről.
Hamilton azonban már az austini hétvégén beérte mindkettőjüket egy a pole-okkal kapcsolatos statisztikában: 29. alkalommal nyert az élről rajtolva, akárcsak Senna, emellett pedig beállította az azonos gyártó motorjával szerzett rajtelsőségek rekordját. Ő mind az 58-at Mercedesszel érte el, és Michael Schumacher is ennyit számlál a Ferrarival.
A brit egyúttal befogta Sennát és Schumachert az Egyesült Államokban aratott legtöbb futamgyőzelem tekintetében is, így most mindhárman 5-5 sikerrel állnak. Ebben az összesítésben nem csak az a 38 futam van benne, amelyek ténylegesen USA Nagydíj név alatt futottak, hanem mind a 67, amely az ország területén zajlott (beleérve a 8 Kelet-USA GP-t, a 8 Nyugat-USA GP-t, a 2 Las Vegas-i GP-t és a 11 Indianapolis 500-at is).
Hamilton mindezen felül még egy új rekordot is felállított azáltal, hogy először nyerte meg az időmérőt Austinban: ő az egyetlen F1-es pilóta a sport történetében, aki 23 különböző versenypályán is tudott már rajtelsőséget szerezni. Eddig Prosttal holtversenyben állt ennek a sikerlistának az élén 22-vel.
Egy jelentős statisztikában Rosberg is beérte Sennát, bár ezen a tényen lehet vitatkozni. Ayrton Senna 24-gyel tartja a rekordot a zsinórban legtöbb elsősoros rajthelyezésben, és az USA Nagydíj hétvégéjén most Rosberg is az egymást követő 24. alkalommal kvalifikált az első vagy a második hely valamelyikére. A tényleges rajtpozícióit tekintve azonban már más a helyzet, hiszen idén Spielbergben váltócsere miatt hátrasorolták a futam startjánál, így a 24 elsősoros rajt valójában nem valósult meg. Az ilyen jellegű büntetések bevezetése előtt a statisztikusok élete is egyszerűbb volt...
A Mercedes 33. kettős győzelmét szerezte, ezzel pedig máris beérte a három legrégebbi istálló egyikét, a Williamst az örökranglista 3. helyén. A grove-iaktól mostanság persze távol állnak az ilyen sikerek, utolsó kettős győzelmüket 2003-ban jegyezték, és az elmúlt húsz év során is csak összesen háromszor végeztek az első két pozícióban autóik.
A brackley-i csapat egy újabb olyan sikert is elért, ami korábban még egyetlen konstruktőrnek sem jött össze: egy adott pályán három egymást követő évben az időmérőn és a futamon is megszerezték az első és a második helyet. Ez most Austinban összejött nekik, hiszen 2014 és 2015 után újabb tökéletes hétvégét zártak. Emellett ahogy 2014-ben és 2015-ben, a Mercedes ezúttal is megszerezte az egy szezonban rekordot jelentő 16. futamgyőzelmét - a bővebb naptár miatt pedig nagyon jó eséllyel idén tovább is javíthatják ezt a mutatót, hiszen ehhez a következő három versenyből már egyet is elég lenne megnyerniük.
1991 óta húzódó sorozat, hogy az USA Nagydíjat az első rajthelyről megkezdő pilóta mindig az első vagy a második helyen fejezi be a futamot - ez 14 versenyt jelent, hiszen nem volt folyamatos az ország részvétele a naptárban. Kivétel lehet persze a 2005-ös csonka futam, de ha csak az elrajtoló mezőnyt nézzük, akkor arra az évre is igaz ez az állítás.
Hogy mennyire nem megy a Ferrarinak Austinban, azt jelzi, hogy Kimi Raikkönen az 5. rajthelyével a csapat legjobb időmérős eredményét állította be ezen a pályán az öt év során.
Sebastian Vettel az elmúlt tíz futam alatt csak egyetlen dobogót szerzett. Hogy ilyen rossz sorozatot találjunk nála, ahhoz egészen a Toro Rossónál töltött időszakáig kell visszamennünk.
A Ferrari németje azonban valami különlegeset is végrehajtott a versenyen. 27. alkalommal lett az övé a leggyorsabb kör, de most akkora előnnyel, hogy a második leggyorsabb versenyző, Raikkönen ideje is 1,964 másodperccel maradt el az ő 1:39,877-es körétől. Persze ez a fölény abból adódik, hogy Vettel a többiekkel ellentétben az utolsó néhány körre felrakatta a szuperlágy gumikat, ám kétségtelen, hogy ekkora különbség a leggyorsabb körök listájának élén az 1996-os Spanyol Nagydíj óta nem volt. Akkor az esős futamon Michael Schumacher 2,218 másodperccel jobb kört ért el, mint a második leggyorsabb Rubens Barrichello.
Hogy Raikkönen és Vettel mennyire fej fej mellett haladnak idén a bajnoki tabellán, azt remekül példázza, hogy a két Ferrari-pilóta a szezonkezdet óta már nyolcadik alkalommal cserélt helyet a pontversenyben - most a finn kiesését követően éppen a német van előrébb.
Carlos Sainz beállította F1-es karrierje eddigi legjobb eredményét a 6. hely megszerzésével, megismételve idei barcelonai remeklését.
A honfitársát a hajrában megelőző Fernando Alonso szintén idei legelőkelőbb helyezését tudta megismételni az 5. hellyel.
Romain Grosjean 100. nagydíjrajtját teljesítette Austinban, a Haas hazai versenyén. Ahhoz, hogy éppen erre a futamra essen a centenárium, szükség volt arra is, hogy Szingapúrban Grosjean műszaki hiba miatt már a rajtrácsra se tudjon felállni.
A Haas révén pedig először szerepelt hazai futamán amerikai csapat az F1-ben 1986 óta, amikor a tőlük teljesen független előző Haas-csapat ott volt a detroiti rajtrácson - ők akkor kettős kieséssel zártak Alan Jones és Eddie Cheever révén.
