A brit mindig is arról álmodozott, hogy fiatalkori ideálja, Ayrton Senna teljesítményét megismételve háromszoros világbajnokká váljon a Formula-1-ben, jelen helyzetét elnézve viszont úgy tűnik, hogy viszonylagosan alacsonyra tette önmaga számára a lécet, hiszen ezt a célt akár már ezen a hétvégén elérheti, a domináns Mercedes színeiben pedig könnyen további elsőségekhez juthat a következő években.
Hamilton kicsit úgy érzi, hogy ezzel eljutott az útja végére, és ha behúzza az idei bajnokságot, jövőre másfajta célokat kell majd kitűznie maga elő. Azt a feltételezést azonban elutasítja, hogy az elkövetkező években a sikeréhsége is csökkenhet.
„Úgy képzelem, hogy számomra ez olyan lesz, mint feljutni a Mount Everest csúcsára. Ilyenkor felmerül az emberben a kérdés, hogy hova lehetne még ennél feljebb menni?” - élt érdekes hasonlattal. „Magasabb hegyek már nincsenek, viszont találhatunk ugyanilyen kemény kihívásokat más, alacsonyabb hegyeken. De a dolgok gyorsan változnak, nem igazát tudom, hogy mi fog történni.”
„Persze továbbra is vágyni fogok a győzelemre, ez a hozzáállásom sohasem változik meg. A versenyképesség a véremben van. A minap például bowlingozni voltunk a barátaimmal, és néhány nő is volt köztünk, de meg sem fordult a fejemben, hogy engedjem őket nyerni. Ez a versengés örökre bennem marad.”
Hamiltont Austinban arról is megkérdezték, hogyan reagálna arra, ha a jövőben, elért sikerei nyomán őt is a sport legnagyobbjai között emlegetné majd az utókor, ő pedig egyértelműsítette, hogy semmiképp sem lenne ellenére a „legenda” rang.
„Remélem, hogy egy ponton az lehetek, az mindenképpen pozitívum lenne, és hát nem is teljesítek rosszul. Néha elnézem azokat az embereket, akik csodákat műveltek a saját sportágukban, és ma egyértelműen kimagasodnak a többiek közül. Bízom benne, hogy egy ponton, amikor elérek a karrierem végére, az emberek rólam is azt mondják majd, hogy kiemelkedtem a többi versenyzőhöz képest” - merült el gondolataiban a 30 éves brit.
