A Red Bull Ringtől alig 50 méterre fekszik az a régimódi farmház, melyben a környék talán leghíresebb embere, Wolff évekig lakott.
„Nagyon egyszerű, de gyönyörű hely volt” – kezdte a visszaemlékezést. „Oktatóként dolgoztam egy helyi versenyzői iskolában, miközben a saját karrieremen is dolgoztam. Ez volt számomra akkoriban a legfontosabb – az oktatás és a vezetés. Walter Lechner Versenyzői Iskolája ez, ami akkoriban Európa leghíresebbje volt. Idővel maga Walter Lechner vált mentorommá és menedzseremmé. Nála tanultam meg az alapokat.”
„Annyira vágytam akkoriban a versenyzésre, de nyilvánvaló volt, hogy nem sok esélyem van a termetem, és a támogatók hiánya miatt. Ami viszont sokat számított, hogy számtalan kört sétáltam végig az akkor még Österreichringnek nevezett pályán másokat tanítva. Ezzel, és Walter mentorálásával teljesen átitatott a versenyzés technikai oldala. Sokat vezettem és sokat tanítottam, ennek köszönhetően pedig jobban megértem a pilótákat is, hiszen átlátom a dolog műszaki oldalát.”
A motorsport iránti érdeklődése egy barátjának köszönhető.
„Eleinte egyáltalán nem vonzott, az F1-es futamokat sem néztem a tv-ben. Aztán 17 évesen meglátogattam egy barátomat, aki az F3-ban versenyzett. Teljesen ledöbbentett ez a világ.”
Ezután következtek a versenyzői iskolában eltöltött évek, majd egy álom fájdalmas vége.
„Keserű véget ért a versenyzői karrierem. Az egyetlen támogatóm kilépett, és tudtam, hogy onnantól nem fog menni. Nem volt könnyű, de úgy döntöttem, abbahagyom. Akkoriban nagyon hiányzott, de aztán valahogy a figyelmem az üzleti élet felé terelődött. Körülbelül 30 évesen fedeztem fel magamnak újra. Újra versenypályákon töltöttem a hétvégéimet, de ez már csak hobbi volt. Az üzleti része akkor már jobban érdekelt, így 2009-ben részvényes lettem a Williamsben.”
A többi már történelem, ahogy mondani szokás.