A legszűkebb elit tagja lett újabb futamgyőzelmével Scott Dixon

Az Andretti-klán legkisebb tagja, Marco egy nagyon hosszú és kellemetlen sorozatot már megszakított azzal, hogy megnyerte a 2018-as IndyCar-szezon detroiti duplafordulójának első időmérőjét: a harmincegy éves amerikai legutóbb 2013-ban, Poconóban tudott az első helyről rajtolni. Elsőként befutni ennél még régebben, még 2011-ben, Iowában tudott utoljára, ennek a hétéves nyeretlenségi szériának végül ma sem tudott pontot tenni a végére.

Pedig sokáig úgy nézett ki, hogy minden adva van ehhez, Andretti ugyanis a verseny első felét uralta. Ezt követően aztán szépen fokozatosan elkezdték őt „megenni” a riválisok, egy lassú bokszkiállásnak köszönhetően előbb Scott Dixon, majd a Detroitban mindig erős Graham Rahal is elment mellette. Dixon innentől kifejezetten magabiztosan, kényelmes előnnyel vezetett, egészen addig, amíg az osztrák René Binder ki nem látogatott a bukótérbe, lefulladó autóját pedig csak teljes pályás sárga zászlózás mellett tudták újraindítani.

Az élen ekkor Dixon, Rahal és váltott vezetésben az Andretti-armada következett Hunter-Reayjel, Andrettivel és Rossival. A 45. körben az egyik élmenő, Rahal méretezett el egy kanyart, majd miután túlságosan ráment az elég magas rázókőre, a megbicsakló autóval jókorát csattant a detroiti városi pálya betonfalán. 10 körrel később a Haas F1-es csapatának tesztpilótájaként tevékenykedő, most a Dale Coyne Racinghez beugró Santino Ferruccit taszajtotta és forgatta meg, majd küldte a falba Charlie Kimball, akit az esetért egyébként meg is büntettek.

A városi pályához képest kifejezetten nyugodt versenyen végül tehát csak Rahal és Ferrucci esett ki, de Dixont, miután az élre állt, semelyik eset nem tudta megzavarni és sziklaszilárd magabiztossággal szerezte meg amerikai pályafutása negyvenkettedik futamgyőzelmét. Mögötte a három andrettis futott be, elöl Hunter-Reayjel, mögötte Rossival és a végén elfogyó Andrettivel, akinek tehát továbbra is várnia kell IndyCar-karrierje harmadik győzelmére, a top 5-be pedig rajta kívül még Takuma Sato fért be.

Azzal, hogy Dixon immár 42 futamgyőzelemmel büszkélkedhet, a vonatkozó örökranglistán már a holtversenyes harmadik helyet foglalja el az ugyancsak ennyinél megálló „második generációs” Andrettivel, Michaellel, előtte pedig már csak két legenda, A.J. Foyt és az időrendi sorrendben, valamint karrierje sikerességét tekintve is első számú Andretti, Mario található 67, illetve 52 első hellyel. Ha Foyt rekordját már nem is dönti meg, Dixon azért akár még levadászhatja az előtte álló másik Andrettit is, ehhez már csak tíz sikert kell elkönyvelnie. Nyáron lesz harmincnyolc éves, ha akarja, ideje lehet még rá...

A detroiti első verseny végeredménye: