Amikor egy átlagos F1-es rajongótól megkérdezik, melyek a kedvenc pályái, viccesen úgy szokás válaszolniuk, hogy minden M betűvel kezdődő helyszín, úgy mint Melbourne, Monte Carlo, Montreal, Monza és természetesen Maustin. Az ausztrál város egyik előnye, hogy döntő többségében itt van az idénynyitó, ami jóval gyakrabban hoz izgalmakat és meglepetéseket. Nézzünk néhány példát, szigorúan a teljesség igénye nélkül.
Már az indítás is számos újdonsággal szolgált 1996-ban. Például azzal, hogy az előző évet Adelaide-ben fejezték be, az újat Melbourne-ben kezdték, tehát Ausztráliából Ausztráliába érkeztek, természetesen közte a téli szünettel. Az Albert-Parkban debütált Michael Schumacher a Ferrarival, Jacques Villeneuve pedig egész F1-es karrierjét itt kezdte meg, még mindig 1996-ot írunk.
1996-ban történt Martin Brundle rendkívül látványos bukása is az első kör harmadik kanyarjában. Szerencsére túlélte, sérülés nélkül megúszta, sőt, miután visszaérkezett a bokszba, beült a tartalékautóba és a csúsztatott rajton ismét részt vett. Villeneuve azonnal letette névjegyét, kevés híján megnyerte élete első futamát, de egy műszaki hiba miatt végül csak második lett.
1997-ben a címvédő Williams csapat betlijét láthattuk, valamint David Coulthard Ayrton Senna óta először versenyt nyert a McLarennek. A következő évben Coulthard egy kisebb botrány részese volt, ugyanis a célegyenesben látványosan maga elé engedte csapattársát, Mika Hakkinent. Azonnal mindenki csapatutasításra gondolt, ám az állt a háttérben, hogy néhány körrel korábban Hakkinent tévesen hívták ki a bokszba rádión, emiatt veszítette el vezető helyét, a skót csak ezt adta vissza.
2001-ben sajnos haláleset is történt a pályán, Ralf Schumacher és Jacques Villeneuve ütközésekor az egyik autóról lerepülő roncsdarab találta el az egyik pályabírót, aki azonnal életét vesztette. Az ifjabb Schumacher 2002-ben is egy óriási ütközés részese volt a rajtnál, de szerencsére mindenki ép bőrrel megúszta. Igaz, a fél mezőny számára igen rövid lett az idénynyitó.
2002-ben nagy ünneplésbe kezdhetett Ausztrália és újonc pilótája, Mark Webber is. Akkoriban még csak az első hat helyezett kapott pontot, így a hazai versenyző huszonkettes mezőnyben elért 18. rajtpozíciója az akkori leggyengébb autóval, a Minardival, nem sok reménnyel kecsegtetett. A rengeteg kiesést hozó versenyen azonban Webber a szenzációs ötödik helyen ért célba, Paul Stoddart csapatfőnök pedig elintézte, hogy az eredményhirdetés után ők is felmehessenek a pódiumra Webberrel. Az ünneplés elképesztő volt, nagyobb ovációt kaptak, mint korábban az első három helyezett Schumacher, Montoya és Raikkönen.
2009-ben új szabályok alapján épített (nem túlzottan szép) versenyautókkal érkezett a mezőny az Albert-Parkba, az F1 világa pedig egyik ámulatból a másikba esett. Egy, szinte támogató nélküli, alig néhány hete (a kiszálló Honda alapjain) született istálló, a Brawn-Mercedes állva hagyta a riválisokat, a pole-pozíció után a futamgyőzelmet is besöpörte Jenson Button, év végén pedig a világbajnoki címet is megszerezte.
