HGP 1986 – Piquet élete előzésével győzött

A magyar F1-es futam története az 1980-as évek elején kezdődött, amikor az akkoriban a FOCA elnöki tisztségét betöltő Bernie Ecclestone úgy döntött, hogy a vasfüggöny mögé viszi a száguldó cirkuszt. Bár több jelölt volt, köztük Kína és Jugoszlávia is, Rohonyi Tamás javaslatára Ecclestone ellátogatott Budapestre, ahol tárgyalásokba kezdett, melyek sikeresnek bizonyultak – ebben a szóbeszéd szerint az is szerepet játszott, hogy Kádár János tetszését is azonnal elnyerte a gondolat.

Egy kérdés maradt: a pontos helyszín. Ecclestone eredetileg városi pályát szeretett volna, ám a Fővárosi Tanács nem engedélyezte a városligeti, illetve népligeti futam ötletét. Ezt követően esett a választás Mogyoródra, itt kezdték 1985. október 1-jén megépíteni a pályát, melynek lassú vonalvezetése Bernie Ecclestone elképzeléseit követte. Három héttel azután, hogy Londonban aláírták a futam első ötéves szerződését, már Mogyoródon voltak a munkagépek, a Hungaroring pedig 9 hónap alatt készen állt – ennél gyorsabban egyedül a monzai aszfaltcsík épült meg előtte.

Történelmi esemény volt az 1986-os világbajnokság tizenegyedik versenye, hiszen ez volt az első világbajnoki futam, melyet a vasfüggönyön túl rendeztek. Magyarországon viszont nem ez volt az első nagydíj, hiszen ötven évvel korábban a Népligetben már rendeztek egy GP-futamot, ám a legtöbb számítás az egyszerűség kedvéért az 1986-os versenyt tekinti az első Magyar Nagydíjnak – mi is ezt követjük.

Az egész keleti blokkból özönlöttek a nézők az újonnan épített Hungaroringre, a korabeli jelentések kétszázezer látogatóról számolnak be a verseny napján, a teljes hétvégén pedig összesen 380 ezer ember kereste fel a pályát. A szurkolókat az sem zavarta, hogy a frissen telepített fű még ki sem nőtt a rekordgyorsasággal megépített pálya körül, így sűrű porban kellett megtekinteniük a hétvége eseményeit. És nemcsak a nézők, hanem a csapatok is elégedettek voltak, a rendezés mindenki tetszését elnyerte. Pedig a legendák szerint előzetesen nem tudták, mire számíthatnak a szocialista Magyarországon, épp ezért mindent magukkal hoztak, amit csak lehetett, beleértve az ételt is – pedig akkoriban ez még nem volt szokás.

Ami az erőviszonyokat illeti, a szezon alapvetően a Williams és a McLaren csatáját hozta, bár utóbbi autóban csak Prost remekelt, hiszen a korábbi világbajnok Keke Rosberg meglehetősen halovány teljesítményt nyújtott – egyetlen dobogóját Monacóban szerezte. A Williamsen belül hol Piquet, hol Mansell volt jobb formában, meglehetősen kiegyensúlyozott volt a harc e három pilóta közt.

Volt azonban egy negyedik szereplője is a történetnek, az ifjú Ayrton Senna a Lotusszal, aki mindannyiuknál több pole-t szerzett, s a magyarországi futamot megelőzően a bajnokság harmadik helyén állt Mansell és Prost mögött, de Piquet előtt. Négyükön kívül más nemigen rúgott labdába, s Rosberg vagy a Ferrarik csak akkor tudtak jó eredményeket felmutatni, ha az élmenőknek gondjaik adódtak.

Ez persze egyáltalán nem volt olyan ritkaságszámba menő dolog, mint manapság, hiszen az 1986-os szezont borzasztóan erős, ám igen megbízhatatlan motorok jellemezték, s emellett gyakoriak voltak a fogyasztási problémák is – a Magyar Nagydíj előtti német futamon például mindkét McLaren az utolsó körben állt meg. A motorerő viszont tényleg elképesztő volt, a BMW négyhengeres turbója például kvalifikációs beállításokkal 1350 lóerő felett teljesített, ami teljesítmény/tömeg arányban körülbelül 2500 lóerő/tonnát jelentett.

A pole-pozíciót bajnokság harmadik helyén álló Senna szerezte meg a Lotusszal, bár többször is megpördült az edzéseken. Az F1-ben harmadik évét töltő brazil a szezonban már hatodszor indulhatott az első helyről, ám a korábbi ötből csak kettőt tudott győzelemre váltani. Honfitársa, Piquet követte őt a rajtrács második helyén, majd jött Prost és a bajnoki éllovas Mansell. Keke Rosberg az ötödik pozícióból indulhatott, míg őt az edzés meglepetésembere, a Haas Lolát a hatodik rajthelyre repítő Patrick Tambay következett.

A verseny a két brazil, Senna és Piquet nagy csatájáról maradt emlékezetes. Előbbi jól jött el az élről, ám Piquet-t nem tudta leszakítani magáról, s a Williams a 12. körben el is ment a Lotus mellett. A kerékcserék azonban Sennának jöttek ki jobban, így Piquet kezdhette újból a felzárkózást, hogy megfossza honfitársát idénybeli harmadik sikerétől.

Végül az 55. körben a célegyenes végén próbálkozott meg az előzéssel. A Williams kerekei blokkoltak, így az akkor még „csak” kétszeres világbajnok lecsúszott a poros ívre, s Senna visszavehette pozícióját. Piquet két körrel később kívülről támadta a befelé húzódó Lotust, ám kerekei ismét blokkoltak, s autója hátulja kitört balra. A brazil egészen pazar autókezelési technikával megmentette Williamsét a megpördüléstől, és be is tudott vágni Senna elé – máig a Hungaroring történetének egyik legemlékezetesebb mozzanata ez.

A versenyt a kétórás időhatár miatt a tervezettnél egy körrel hamarabb intették le, Piquet 17 másodperc előnnyel nyerte meg a Magyar Nagydíjat Senna előtt. Csak ők ketten értek célba körön belül, a harmadik helyezett Nigel Mansell már körhátrányban futott be. Rajtuk kívül a ferraris Stefan Johansson, a lotusos Johnny Dumfries és a tyrrelles Martin Brundle szerzett pontot – utóbbi kettő már két kör hátrányban –, míg az edzésen remeklő Tambay kicsúszott az első hat közül.

Bár Kádár János maga nem látogatott ki az első Magyar Nagydíjra, az állampárt akkori vezetéséből többen is ott voltak. Urbán Lajos közlekedési miniszter pénteken a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával tüntette ki a pálya építőit és a verseny szervezőit, de jelen volt a Hungaroringen a Minisztertanács elnöke, Lázár György is, aki Bernie Ecclestone-tól egy versenyautó kormányát formázó ajándékot kapott.

Képgaléria

Képgaléria az 1986-os 1. Magyar Nagydíjról

Képek forrása: DPPI, ATP, Boros Jenő, Eszterváry Ervin, Barcza Zsolt.

További érdekességek