A büntetőpontok rendszerét 2013-ban vezették be egyrészt annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott legyen a versenyfelügyelőség ténykedése, másrészt azért, hogy a visszaeső pilótákat komolyabban tudják szankcionálni. Eleinte négy egység után a rajtrács végére száműzték a következő futamon az adott motorost, hét pont begyűjtése után bokszutcai starttal sújtották, ha pedig tíz egységet összeszedett, akkor automatikusan eltiltották egy fordulóról. A köztes szankciókat aztán 2016-ra eltörölték, azaz már csak a tíz büntetőpont utáni eltiltás maradt érvényben.
A büntetőpontokhoz kapcsoló legismertebb eset természetesen a 2015-ös szezon végi botrány, amikor Valentino Rossit a sepangi események után a rajtrács végére száműzték a valenciai idényzáróra: a malajziai incidensért ugyan csak három pontot kapott, egy egységgel már rendelkezett Misanóból is, ezért kapta a hátra sorolást.
Tavaly azonban láthattuk, hogy Andrea Iannonét Jorge Lorenzo barcelonai kilökése után automatikusan a mezőny végére küldték, éppen ezért a Grand Prix Commission a legutóbbi, katari ülésén arról határozott, hogy mivel számos egyéb szankcionálási lehetőség áll az illetékesek rendelkezésére, így már „nem szükségesek” a büntetőpontok, ezért törölték őket a szabályzatból.
Szintén a legutóbbi gyűlésen született döntés arról, hogy az időmérők alatt hat – az idén életbe lépett előírásoknak megfelelően bukósisakot viselő – szerelő tartózkodhat a bokszutcában a motorcserék elősegítése érdekében. Az eredeti szabályozás a flag-to-flag versenyekhez hasonlóan a tréningeken is csak négy szerelőt engedélyezett, de a csapatok kérésére megnövelték ezt a számot. A motorcserét igénylő futamokon azonban továbbra is csak négy csapattag segíthet a versenyzőnek a bokszutcában.
