Számos fotós dolgozott a fal túloldalán a Monacói Nagydíjon a pálya 2-es kanyarjában, ahol a két Haas és Sergio Perez hármas balesete történt. Egyiküket az orvosi központba is bevitték, mivel az egyik autóról leszakadó karosszériadarab találta el. A fotós, Andrea Bruno Diodato szerencsére nem sérült meg komolyan, csak zúzódásai lettek. Az olasz Motorsport.com készített vele interjút az eset után:
„A munkám arra tanít, hogy füleljünk, már azelőtt, mielőtt látunk valamit. Így történt ezekben a pillanatokban is: miután egy Sauber elhaladt, az autók szokásos zaja mintha elhallgatott volna egy pillanatra. Akkor értettem meg, hogy valami történni fog. Azután jött a balesetet” – idézte fel az interjúban a szabadúszóként dolgozó Diodato.
„Nagyjából tízen álltunk ott, de én is megúsztam mindössze karcolásokkal a Red Bull töredékével való találkozást. Jó vége lett, akik leginkább sérülhettek volna, valószínűleg a földre vetették magukat, hogy fedezékben legyenek.”
„Azért voltam ott, mert széles látószögű objektívvel fotóztam a startot: a kontextust is meg akartam mutatni, a várost, a pálya részleteit és az autók hosszú kígyóját. Érdekesnek tűnt ezen a helyen dolgozni” – magyarázta, miért állt épp a kritikus ponton, a Beau Rivage-nál.
„Monacóval nincs probléma biztonság szempontjából” – reagált arra a felvetésre, hogy a falak közelsége veszélyt jelent-e a pálya szélén dolgozó személyzetre a helyszínen. „Jól ismerem a pályát, és hogy nem voltak komoly következményei a becsapódásnak, annak oka, hogy nagyon erős a szalagkorlát és az aszfaltba ágyazott póznák. Más pályákhoz, helyszínekhez képest több biztonságot ad ez a pályán, gondolok például Zhou 2022-es silverstone-i balesetére. Talán a show nem túl izgalmas ezen a pályán, de a biztonság magas szintű. Azzal pedig mind tisztában vagyunk, milyen kockázattal jár a munkánk.”
Megérti, miért próbálkozott Magnussen
„Nem, nem féltem. Annyira nem, hogy azonnal visszatértem a pályára, és hétvégén Mugellóban a MotoGP-n is ott leszek” – mondta a fotós, aki a versenyzés rajongójaként még a láncreakciót előidéző Magnussenre sem neheztel.
„Ha a versenyző helyébe képzelem magam, azt kell mondanom, hogy bizonyos értelemben megértem Magnussent: egy olyan versenyen, ahol nagyon nehéz előzni, talán halovány lehetőséget látott, hogy sikerüljön neki. Nem érzem úgy, hogy vádolnom kellene vagy el kellene ítélnem őt. Autóőrültként próbálom a versenyző helyébe képzelni magam.”
