A Méhészborznak újfent nem indult könnyen a futama, miután a Stájer Nagydíjhoz hasonlóan ismét csak a 13. rajthely jutott neki, míg csapattársa, Lando Norris a pole-pozícióért szállt harcba. A futamon azonban visszatért a jó formája, és úgy versenyzett, ahogy arra a McLarennek a Ferrarival való konstruktőri harcban szüksége van.
Ricciardo hosszú körökön keresztül mindkét Ferrari előtt autózott. Előbb Leclerc próbálta őt becserkészni, de a többszöri próbálkozás ellenére mindig az ausztrál jött ki jobban a manőverekből. A Ferrari ezután arra kérte a monacóit, hogy adja meg Sainznak is a lehetőséget, aki végül –szintén nem elsőre ugyan, de – sikerrel járt.
Ricciardo így a hetedik helyen fejezte be a futamot, de a szokásos mosollyal az arcán szállt ki az autójából. „Nem mondhatnám, hogy elégedetlen vagyok. Nem akarom túl magasra tenni a lécet, mert a tegnap nyilván nagyon nem volt jó” – mondta a versenyt követően.
Nyilatkozatakor a megszokott őszinte, pozitív attitűdje is megmutatkozott. „Nem akarok az a srác lenni, aki amikor minden klappol, akkor szuperkedves mindenkivel, amikor viszont rosszra fordulnak a dolgok, utál mindenkit. Igyekszem kiegyensúlyozott lenni.”
Ami a futamot illeti, kifejezetten jól szórakozott az adok-kapok közben. „Élveztem a versenyt, és azt hiszem, ez az, ami igazán számít. Jó móka volt, és furcsán hangozhat, de sokszor ez a legfontosabb. Csak jól akarod érezni magad odakint. Nyilván ha rossz, sikertelen napod van, akkor nehéz.”
Ricciardo ezt a vasárnapot végtére is nem ezek közé sorolja, és elárulta, ez konkrétan minek köszönhető. „Jó csatákat vívtam, és egyértelműen idegesítettem néhány embert. Az igazat megvallva ez nagyon boldoggá tesz. Persze tényleg csak pár emberről van szó, de ilyen a versenyzés.”
