Az FIA boszorkánykonyháin már forralják új motorformula tervezetét, amellyel a tervek szerint tovább hangsúlyoznák az elektromos hajtás szerepét a királykategóriában. De ez a pillanat azért még nem mostanában fog elérkezni: a következő, 2022-re tolt szabályváltozási hullám az F1 számos területét érinti ugyan, de a hajtásláncokat szinte teljesen érintetlenül hagyja, így tulajdonképpen a jelenlegi V6-os hibrid koncepciók élhetnek, fejlődhetnek majd tovább az új érában is. Az erőforrással kapcsolatos szintlépést egy későbbi dátumra, a 2026-os szezonra tűzték ki előzetesen, noha még az is elképzelhető, hogy a mostani gazdasági válság nyomán az is késlekedni fog pár évet.
Az FIA technikai részlege, élén Gilles Simonnal azonban egy ideje már dolgozik annak kifundálásán, hogy pontosan milyen erőforrások is lehetnek majd relevánsak nemcsak a bevezetés pillanatában, hanem az azt követő évtizedben is. A jelenlegi Formula-1-es motorok összeteljesítményének nagyjából 20%-a származik az energiavisszanyerő-rendszerekből, ezt az értéket pedig 50% környékére növelnék 2026-ra. Egy másik impozáns mutató szerint a hőenergiát már most is 50%-os hatékonysággal használják fel ezek a mérnöki csodának számító erőforrások, ez az érték pedig szintén tovább növelhető lesz. A cél persze, mint azt mostanság minden autógyártó és versenysorozat is hangoztatja, a hatékonyság növelése, ám az odáig vezető út meglehetősen rögös, hiszen még meg nem történt folyamatokat kell hozzá minél jobban megérteni.
„A trend az lesz, hogy a motort egyre hatékonyabb módon használjuk ki, és hogy minél több energiát visszanyerjünk az elektromos tartozékok segítségével. Mindkettőn dolgozunk: a nagyobb motorerőn és az elektromos rendszerek hatékonyságán” – idézi Simont a The Race. „Persze mielőtt bármit is elkezdenénk megépíteni, tisztán kell látnunk azt illetően, hogy milyen technológiát akarunk beletenni az autókba. Most is úgy kell elkezdenünk gondolkodni, ahogy 2010-ben tettük a jelenlegi erőforrások kapcsán: milyen fejlődési irányba tartanak a technológiák, és hogyan fognak kinézni tíz év múlva? Ha ezt körvonalaztuk, akkor elkezdhetjük lerakni azokat a téglákat, amelyek egy észszerű szabályrendszer alapjai lesznek.”
„Már elkezdtünk utánajárni, hogy milyen kutatás-fejlesztési irányok jöhetnek szóba az akkumulátorok következő generációjánál, és noha vannak kérdőjelek, de máris több választunk van, mint a belső égésű motorok jövőjét illetően.”
A széleskörű megújuláshoz és közúti relevanciához persze számos összetevő kell, ezek egyike, hogy fokozatosan az autók által használt üzemanyagok egyre több szerves anyagot tartalmazzanak: az F1 által tavaly megfogalmazott cél értelében 2030-ra szeretnék elérni, hogy az autók 100%-ban második generációs (jelentése: olyan szerves hulladék, amelynek nincs kihatása a táplálékláncra) bioüzemanyaggal működjenek.
