259 ezredmásodperc. Ennyi választotta el az időmérő edzésen a pole pozíciót megszerző Charles Leclerc-t és a második leggyorsabb időt regisztráló Lewis Hamiltont. A brit Montrealhoz hasonlóan ismét azzal indokolta a vereséget, hogy a Ferrari az egyenesekben jelentős előnnyel rendelkezik. „Erőfölényük van az egyenesekben, nem tudunk semmit tenni ellenük az egyenesekben, dolgozni kell még ezen.”
A kép ezúttal azonban komplikáltabb. Leclerc volt a leggyorsabb az első szektorban 15.952-es idővel. Mögötte a csapattársa, Sebastian Vettel szerepel ezen a listán úgy, hogy ő részt sem tudott venni motorgondok miatt az időmérő harmadik részében. Hamilton hátránya azonban nem ledolgozhatatlan az első szektorban, mindössze 0,119 másodpercet veszített a Ferrarihoz képest.
A második pályarész egy hosszabb padlógázas szakasz mellett három közepes sebességű kanyart is tartalmaz. Leclerc azonban itt is a legjobb időt regisztrálta. A Ferrari újonca 27.961 alatt teljesítette a második szektort a leggyorsabb körében, Hamilton ennél 143 ezredmásodperccel volt lassabb.
Az utolsó szektor a legérdekesebb. A Mercedes tavaly uralta a 4318 méter hosszúságú pálya utolsó részét, amely három padlógázas szakasz mellett két nagyon nehéz közepes tempójú kanyarból áll, amelyekben a tökéletesnél is jobb aerodinamikai egyensúlyra van szükség. Leclerc, ha nem is sokkal, de itt is képes volt legyűrni Hamiltont: a most már kétszeres időmérőgyőztes 37 ezredmásodperccel autózott gyorsabbat a britnél.
Hamilton jól helyezkedett
Leclerc a pálya négy végsebességmérő pontját is uralta. A Ferrari fölénye az egyenesekben nyilvánvaló, amit a GPS-adatok is alátámasztanak. A Mercedes mérései szerint Hamilton három tizedmásodpercet, míg Valtteri Bottas hat tizedmásodpercet veszített az egyenesekben Leclerchez képest. A két Mercedes-pilóta közötti különbség abban keresendő, hogy Hamilton szélárnyékot kapott a mclarenes Lando Norristól a legutolsó időmérős körében. A fiatal brit pont ideális távolságban volt a nála jóval tapasztaltabb honfitársa előtt, amivel Hamilton a pálya valamennyi egyenesében nyert, a kanyarokban azonban nem igazán zavarta a turbulens levegő a Mercedes W10-et.
A Mercedes számára azonban az igazi arconcsapást az jelentette, hogy a Ferrari előrelépett a kanyarokban. Amíg az olasz csapat az elmúlt futamokon küzdött a kanyarsebességével, addig a Red Bull Ringen a helyzet javult. A mérések alapján a hullámvasúthoz hasonlító pálya gyors és közepes sebességű fordulóiban a Mercedes és a Ferrari szinte teljesen egy szinten van, a lassú kanyarokban azonban a német-brit alakulat autója körülbelül másfél tizedmásodpercet nyer a rivális versenygépéhez képest.
A kanyarokban mutatott javulás mögött a Ferrari agresszív fejlesztési programja áll, amelyet az elmúlt hétvégi Francia Nagydíjon indítottak el. A frissítési offenzíva első lépéseként egy új első szárnyat, módosított fékhűtőket mutattak be, a hétvégére pedig az orr alatt elhelyezkedő fordítólemezeket gondolták át. Az időmérő utáni sajtókonferencián Leclerc elárulta, hogy a Ferrari az autójának elejével küzdött egész évben, ami „ezen a hétvégén egy picivel jobb volt. Azt hiszem, hogy a második szektorban nyert idő nagy része annak köszönhető, hogy javult a kocsi frontja,” – összegezte a monacói versenyző a meglátásait.
