Az autóversenyzés mindig is veszélyes sportág volt és az is marad. Igaz, Lewis Hamilton nemrég éppen arról beszélt, hogy a mai autók vezetése közel sem akkora kihívás, mivel fizikálisan sokkal kevésbé fárad el az ember, mint régen és a veszély sem közelíti meg azt a szintet, amit például régebben Niki Laudáék idején éltek át a pilóták.
Háromszázas tempó felett száguldani a betonfalak között továbbra sem éppen biztonságos, ez Monacóban hatványozottan igaz a szűk pályán. De aki autóversenyzésre adja a fejét, az számol a veszélyekkel és tudja, bármikor történhet egy váratlan esemény, ami miatt óriási balesetet szenvedhet és a legrosszabb is megtörténhet.
„Néhány versenyző azt mondja, nincs benne félelem. Bennem viszont mindig van. Félek a haláltól, félek a sérüléstől és a hatalmas balesetektől. Szerintem természetes, hogy van bennem félelem. Talán emberibb vagyok, mint a többi kolléga, de ez csak egy félelem, nem érzem úgy, hogy emiatt ne akarnék kimenni a pályára és teljes erővel nyomni a gázt” – nyilatkozta a 19 éves Lando Norris.
„Elég jól tudom kezelni, de ha az ember Monacóba, vagy ilyesmi pályára érkezik, a rettegés jóval magasabb szintet üthet meg. Egyáltalán nem hibázhat az ember, itt ráadásul, ha valaki csattan, annak igen nagy ütközés lesz az eredménye. Ezt a két dolgot nem lehet átérezni a szimulátoron, a G-erőket és a félelmet, ott ugyanis nem érdekel senkit, ha falnak csapódunk, mivel semmilyen következménye nincs” – mutatott rá a McLaren brit pilótája.
