Bár a 2019-es első barcelonai teszt legjobb köridejét – 1:17,393 – Nico Hülkenberg a Renault-val futotta a két Toro Rosso előtt, a Formula-1-es paddockban általános a vélekedés, hogy a legmeggyőzőbben a Ferrari teljesített a teszten, és az SF90 a leggyorsabb autó.
Figyelembe véve a használt gumikeverékeket – a Ferrari-pilóták legjobb körüket a héten a legpuhább C5 helyett a középső C3 keverékkel teljesítették – és egyéb tényezőket, a BBC Sport szakírója, Andrew Benson a csapatok közti különbségeket is kiszámolta. Eszerint a Ferrari 0,3 másodperc előnyben van a Mercedeshez és a Red Bullhoz képest. Utóbbi két csapat hasonlóan szerepelt a teszt négy napján, és megoszlanak a vélemények arról, melyikük áll előrébb, a Red Bull például azt a magabiztos nyilatkozatot tette, hogy átugrotta a Mercedest. „Habár úgy tűnik, a Mercedes egy arasznyival előrébb van” – közölte saját meglátását Benson.
Minden jel szerint a többi csapat idén is B-ligában fog játszani, hiszen a Renault lemaradása a számítások szerint 0,7 másodpercet tesz ki. A gyári istálló mögött 0,2 szekundummal következik a két Ferrari-partner, az Alfa Romeo és Haas. „Nagyon szorosan mögöttük” a Toro Rosso, McLaren és Racing Point triója jön. Ami biztos, hogy a Williams jelentős hátránnyal áll a többiek mögött: a nagyon kevés megtett kör miatt azonban nem lehet pontos számmal kifejezni.
A szerző kiemeli, hogy az általa felállított sorrendet senki se vegye készpénznek: inkább iránymutatásnak kell felfogni. Megemlít példaként egy anomáliát: Lando Norrisnak volt egy C4 gumis köre, amely alapján a McLarent a Renault mögé lehetne sorolni, csakhogy ehhez hasonló eredmény közelébe a négy nap során egyetlen egyszer sem került a csapat.
Visszatérve a Ferrari előnyére, a szerző azt a kérdést is boncolgatta, valóban szenved-e a Mercedes. „Egyelőre valamilyen okból a Ferrari gyorsabbnak tűnik, sokkal könnyedebben fér hozzá a sebességhez. Míg Bottas arról beszél, hogy a Mercedes egyensúlyán még mindig dolgozni kell, addig a Ferrarinál Vettel és Leclerc azt mondja, könnyűnek találják a Ferrari vezetését.”
A különbség talán az első szárnyban keresendő, amely az idei szabályváltozások fő területe volt. Míg a Ferrari légterelőjének koncepciója – mi is foglalkoztunk vele – látványosan eltér a többségtől, a Mercedes a hagyományos vonalat képviseli. Gyanítható, hogy ennek köze van a kezdeti teljesítményhez és a vezethetőséghez. A szerző végkövetkeztetése az, hogy bár a Mercedesszel címvédőként minden bizonnyal továbbra is komolyan kell számolni a világbajnoki címet illetően, egyelőre felzárkózás vár az ötszörös bajnokcsapatra.
