Miután a kilencvenes évek nagy részét a Benettonnál töltötte, James Allison 2000-ben a Ferrarihoz igazolt - éppen akkor, amikor a Scuderia megindult világhódító útjára, és zsinórban öt egyéni világbajnoki címet szerzett Michael Schumacher révén. A brit szakembernek oroszlánrésze volt a csapat sikerszériájában, azonban amikor csillaguk leáldozott, Allison nagyszerűen érezte meg az újabb lehetőség illatát: 2005-ben már a Renault alkalmazottja volt, ahol helyettes technikai igazgatóként volt tanúja Fernando Alonso világbajnoki győzelmeinek.
A mérnök 2009-ben technikai igazgató lett, és a csapat Lotusszá válása után is két győzelemből vette ki a részét 2012-ben és 2013-ban - ekkor azonban elfogadta a Ferrari ajánlatát. Allison előbb a karosszériáért felelős, majd általános technikai igazgató lett, 2016 nyaráig, amikor felesége halálát követően búcsút intett Olaszországnak. Távozása óta folyamatosan rebesgették, hogy hol találhat újra állást, aztán 2017 elején a Mercedesnél foglalta el a távozó Paddy Lowe posztját.
Ennyi sikert követően azt lehet hinni, hogy Allisonnak már nem lehet újat mutatni, a Motorsportnak adott interjújában azonban bevallotta, hogy a Mercedes emelte a szintet ezen a téren. „A csapat kultúrája és hozzáállása teljesen más - az a legérdekesebb és legszokatlanabb, hogy ebből a hatalmas lehetőségből hogyan lehet kihozni a legtöbbet” - mondta a brit. „Ez már akkor észrevehető, amikor besétálsz: rétegenként épül fel, akár egy piramis. De a csapat minden rétegben nagyon komolyan megbízik, ezért az alul elhelyezkedő munkatársakat is döntéshelyzetre bátorítják.”
„Ez a szervezet legtetejéig így működik, így a technikai igazgató kevésbé jelenti az összetartó erőt döntések terén. A csapat nagyon sok versengő emberből áll, akik döntéseket hoznak - ez pedig általában a technikai igazgató munkaköri leírásába tartozik. De minden flottul működik, ezért a technikai igazgató szerepe más ebben a csapatban” - tette hozzá Allison.
