Az elismert Formula-1-es fotós, Vladimir Rys a hétvégi Japán Nagydíjon egy perccel azt követően érkezett a Dunlop-kanyarba, hogy Jules Bianchi autója nekicsapódott a Sutil Sauberjét szállító traktornak. A cseh fényképész végignézte az esetet, és megörökítette azt a folyamatot, ahogy a súlyosan sérült versenyzőt próbálják a felismerhetetlenségig összeroncsolódott autóból kimenteni.
De ezek a képek nem fognak nyilvánosságra kerülni, Rys nem közli, és nem adja el őket, csakis azért készítette, hogy segítse az FIA munkáját a baleset okainak és következményeinek elemzésében. „A sport szeretetért, és a versenyzők iránti tiszteletből sosem adom ki őket” – mondta a Lidovky.cz című cseh honlapnak nyilatkozva a fotós, majd később hozzátette: „Nem lehet tudni, hogy Jules egyáltalán túléli-e a balesetet, így tehát nem akartam pénzzé tenni a képeket.”
Rys, aki a balesettől mindössze kétszáz méterre tartózkodott, így idézte fel az első pillanatokat: „Sutil balesetét is láttam, de nem fordítottam rá különösebb figyelmet. Aztán észrevettem, hogy Bianchi elveszíti az irányítást autója felett, és bár az a rész félig takarásban volt, láttam, hogy nekicsapódik a traktornak, ami megugrik. Mintha ágyúlövés érte volna. Odarohantam, s mire odaértem, máris három sportbíró volt mellette, és részesítették elsősegélyben.”
A cseh fotós azonnal tudta, hogy nagyon nagy baj van: „A feje mozdulatlan volt, de már az autóból is világos lett, hogy rossz a helyzet, hiszen teljesen összeroncsolódott. Sutil néhány méterre állt tőlem, megkérdeztem, mi történt, mire ő mindent elmondott, és azon dühöngött, hogy ilyen körülmények közt safety carra lett volna szükség. A mentők megérkeztek, megpróbálták kimenteni Bianchit az autóból, ami nem volt szép látvány... Aztán egy paravánt emeltek, hogy senki ne lásson semmit, ebből egyértelmű volt, hogy nagy baj van.”
Rys, ahogy fentebb írtuk, egyedül az FIA-nak bocsátotta rendelkezésére a képeket: „Amikor megláttam, hogy elsősegélyben részesítik, az ösztöneim azt diktálták, hogy dokumentáljam. Csináltam pár képet, de amikor az orvos megérkezett, abbahagytam. A paddockba visszafelé menet eldöntöttem, hogy ezeket a képeket soha nem adom ki, kivéve az FIA-t, ha kell Charlie Whitingnak a dokumentációhoz.”
A pálya állapotáról Rys úgy nyilatkozott, hogy akár már az eső miatt is be lehetett volna küldeni a biztonsági autót, de nem érezte feltétlenül szükségesnek: „A rajt után 30-45 percig minden rendben volt, aztán viszont esni kellett, s a kanyarban, ahol álltam, néhányan elvesztették uralmukat az autójuk felett. A körülmények nehezek voltak, de még alkalmasak a versenyzésre. Ám amikor a baleset történt, már azon a határon voltunk, ahol be is lehet küldeni a safety cart, de nem muszáj... Az a végzetes kanyar elég gyors, Bianchi pedig már csak utas volt, miután elvesztette az irányítást, és semmit sem tehetett. Balszerencséjére pont akkor vitték ki Sutil autóját...”
Rys a többi versenyzővel nem beszélt a balesetet követően, egyedül Adrian Sutillal: „Sokkhatás alatt állt, a fejét fogta, nem tudta, mit tegyen. Dühös volt, fel volt háborodva. Ezek srácok gyerekkoruk óta versenyeznek, s így pontosan tudják, hogy veszélyes, de ha valami történik, mindannyiukat sokkolja. Ahogy engem is, órákon át nem tudtam koncentrálni, nem tudtam dolgozni. És ezt csak fokozta, hogy én magam is ott voltam.”
Ahogy mindenki mást, természetesen Ryst is Bianchi állapota foglalkoztatja most, ám elmondása szerint erről ő sem tud többet, mint mások, egyedül az aggasztja, amit a baleset helyszínén látott: „A sisakján látható sérülés volt, és el sem tudom képzelni, mi okozhatta...”
