Az elmúlt évtizedekben számos technikai újítás jelent meg a személygépjárművekben, amelyek nemcsak az eszközök árát, hanem a könnyebb vezethetőséget és a biztonságos közlekedés lehetőségét is megnövelték. A légzsák, az ABS, a parkolást segítő rendszerek ma már többnyire az alapmodellek tartozékai. A Magyar Suzuki az Ipsos bevonásával elvégzett reprezentatív kutatásából[1] azonban kiderült, hogy a hazai vásárlók sok esetben akkor sem élnek ezekkel az extratartozékokkal, ha egyébként az anyagi lehetőségeik megengedik. Új autó vásárlásakor elsősorban (a megkérdezettek 54%-a) az ár, majd a fenntartási költségek (50%) és a funkció (37%) alapján választanak, a biztonság csupán a hetedik helyen végzett (28%) a felsorolt legfontosabb vásárlási szempontok listáján. A női vásárlókat gyakran éri az a vád, hogy csupán a szín, a külső, az esztétikum alapján döntenek, ugyanakkor a kutatási anyag megerősítette, a márka imázs is nagy szerepet játszik a döntés meghozatalakor, ráadásul nemtől függetlenül.
Fontos lenne az edukáció
A tájékozott autósok megfontoltan válogatnak a biztonsági extrák között, balesetmegelőző szerepükben viszont kevesebben hisznek és nagyon sokan vannak, akik az újítások nagy részét nem is ismerik. A fogyasztók a légzsákokat (95%), az ABS-rendszert (86%), a gyermekbiztonsági funkciókat (84%), illetve a biztonsági övek becsatolására figyelmeztető elektronikát (81%) tartják a leghasznosabbnak balesetmegelőzés szempontjából. A visszajelzések alapján ezeket használják a legnagyobb arányban. A márkakereskedők szerint ugyanakkor az edukáció leginkább az ütközéselkerülő- és megelőző rendszerek, a radaros fékasszisztencia (RBS), illetve elektronikus menetstabilizáló rendszerek esetében lenne hasznos, mert ezeket ismerik a legkevésbé a hazai gépjárművásárlók. A megkérdezettek – bár fontosnak tartják a vezetéstechnikai kiegészítőket -, többnyire úgy gondolják, hogy az autók biztonsági felszereltsége nem járul hozzá nagy arányban a közlekedés biztonságához.
Legyünk tisztában a képességeinkkel!
Részben egyetért ezzel a vezetéstechnikai tréner is, de azt hozzáteszi, fontos lenne tudni, mire képes az autó és a vezető hogyan használhatja ki a legjobban az innovációs lehetőségeket a biztonságos közlekedés érdekében.
„A baleset-ok kutatók megállapították, még ha javul is a technika, a vezetők képzettségi szintjéhez kellene emelni az újításokat. Korábban nyugati prémiummárkák, az autógyárak finanszírozásával vezetéstechnikai tréningeket szerveztek a márka vásárlóinak. Ma is van olyan gyártó, amely bizonyos motorteljesítmény vagy speciális hajtásmódnál az autó biztos uralása érdekében tréningeket biztosít – mondta Székely Gyula vezetéstechnikai tréner. – Az autókban elhelyezett extra tartozékok, elektronikai kütyük az élet védelmét segítik, de nem azért, hogy a határhelyzetekig menjünk.”
A vezetéstechnikai tréner szerint javasolt lenne minden autóban az automata váltó; legalább 75 kW teljesítményű motor, hogy biztonságosan és dinamikusan vegyen részt a közúti forgalomban; tempomat, vagyis a sebességtartó automatika (különösen azoknak, akik gyakran indulnak hosszú távú utakra); légzsákok; ABS; gyermekvédelmi eszközök és ESP, amely a jármű stabilitását figyeli.
A vészfékezés megtanulása kulcskérdés
A szakértő szerint hasznos a parkolóradar is, tíz éve ugyanis azok, akik jogosítványt szereznek, a KRESZ-vizsga után azonnal közúti forgalomban tanulnak vezetni, a rutinpályás gyakorlás és így a parkolás megtanulása is kimaradhat a folyamatból.
„Ami általánosságban elmondható, és ami talán, ha kötelező lenne sem lenne túlzás, az a helyes vészfékezés begyakorlása. A vezetők nagy többsége nem teljes erővel fékez, és így például a beépített vészfék-asszisztens nem tud segíteni a vezetőnek. A gáz gyors elengedésével és a fékpedál rendkívül gyors, nagy erejű lenyomásával tud beavatkozni az autó biztonsági szolgáltatása. Egy régi ABS-szel szerelt autó 100 km/óráról száraz úton megáll 42 méteren. Ma ezt egy vészfék-asszisztenssel szerelt jármű, ha a vezető helyesen cselekszik, megáll 36 méteren” – tette hozzá Székely Gyula vezetéstechnikai tréner.
[1] A Magyar Suzuki Zrt. 2021 tavaszán „Felelős gondolkozás és magatartás a volán mögött” címmel indított kutatást a 18 és 60 év közötti népesség körében. A válaszadók nemére, korára és lakhelyére vonatkozóan reprezentatív felmérés az Ipsos Zrt. online paneljén, webes kérdőívekkel zajlott; a minta teljes mérete 1028 fő volt.
