„A pontszerű sebességmérés terjedt el itthon, ez az a hagyományos megoldás, amikor egy keresztmetszetben az ellenőrzést végrehajtó hatóság valamilyen berendezéssel kiáll, és az éppen aktuálisan arra haladó járművek sebességét megméri. Ezzel kapcsolatban számos negatív kritika hangzott már el” – ismertette a kezdeteket Sándor Zsolt.
Szerinte a társadalom jelentős része azt gondolja, hogy ez nem megfelelő módon szankcionálja a gyorshajtókat, ugyanis ez csak egy adott pillanatbeli magatartást mér, ezzel szemben ott van az átlagsebesség-mérési eljárás, amely két pont között a belépési és kilépési időpont különbsége alapján számítja, hogy valaki az adott távolságot mekkora sebességgel tette meg, és ez alapján tudja a hatóság a megfelelő szankciót kiszabni.
„Ennek az új típusú megoldásnak a társadalmi elfogadottsága sokkal nagyobb, hiszen ez nem egy pillanatnyi esetleges kihágást büntet, hanem egy tartósan, 5-10-20-30 percen keresztül elkövetett, szabálytalan cselekvést” – világított rá a közlekedésmérnök.
Ha egy zárt útszakaszon alkalmazzák ezt a sebességmérési eljárást, akkor az összes, az adott szakaszon közlekedő járművet ellenőrzés alá tudják vonni, és hiába lassít az ellenőrzőpontok környékén egy járművezető, ha a szakasz egészén lévő átlagtempója ki fog derülni a mérés során.
„Ha 60 km/órás forgalomcsillapítást alkalmaz a közútkezelő, akkor a vezetők 5-10 százaléka tartja be ezt, 80-as és 100-as korlátozásnál 10-20 százalék ez az arány” – ismertette Sándor Zsolt az InfoRádiónak.
