DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 23. szombat
Egyéb

Tények és sztereotípiák: Férfi vagy nő ül a volán mögött?

A kelet-közép-európai régió sofőrjei az utolsó hullámban csatlakoztak ahhoz a kutatáshoz, amely 12 országban az életmód és a hangulatváltozás vezetésre gyakorolt hatását vizsgálta.

Pozsonytól Budapestig, Szófiától Varsóig, Prágától Krakkóig összesen 3 500 utat monitoroztak a kelet-közép-európai régióban, világszerte pedig több mint 15 000-et. Az eredmények igencsak meglepőek lehetnek: sokkal több mindent árul el a vezetési stílusunkról az, hogy milyen a hangulatunk és a személyiségünk, mint az, hogy melyik nemhez tartozunk, mi a nemzetiségünk vagy a munkánk.

A tanulmány rávilágított továbbá arra is, hogy a régióban milyenek az ingázási szokások, sőt GPS segítségével – a gyorsulás és fékezés arányában – feltérképezték a vezetők hatékonysági rátáját.

ferfi vagy no



Az összesítés szerint a bolgár sofőrök a legrátermettebbek, ha a “kezükbe kerül az irányítás” (63/100), őket a csehek követik, a magyarok pedig a középmezőnyben végeztek (57/100). Ingázási időben a szlovákok a listavezetők 52 perccel, a második helyen a magyarok állnak 44 perccel, míg a bolgárok átlagban csupán 29 percet töltenek ebből a célból a volán mögött. A leghosszabb utat a lengyelek és a szlovákok teszik meg ingázásaik során (35, illetve 40 km), míg a magyar sofőrökről elmondható, hogy ők vezetnek a legegyenletesebben, átlagosan 32 km/h sebességgel haladnak.

A kutatást felügyelő Dr. Chris Brauer a londoni Goldsmiths Egyetemtől úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére, hogy nincs két egyforma utazás, bizonyos vezetési szokások országokon átívelő hasonlóságokat mutatnak. 

“Kutatásaink bizonyították, hogy a kelet-közép-európai régióban élők vezetési szokásait sokkal inkább a személyiségjegyeik, mintsem a nemük, a nemzetiségük, vagy a foglalkozásuk határozza meg. A sofőrök kora, családi állapota mind meghatározó tényezők, így például a rutint szerzett és gyermekeiket fuvarozó sofőrök bizonyítottan jobban teljesítenek a volán mögött. Nem így Németországban, ahol azok a sofőrök teljesítettek jobban, akik egyedül ültek az autóban” – nyilatkozta Brauer.

A kutatásban résztvevő nemzetek sofőrjeiről emellett számos más érdekes dolog is kiderült. A lengyelek barátságosak és beszédesek az út alatt, ami elsősorban utastársaik felé szól, de a többi sofőr felé is több figyelmet tanúsítanak, ami biztonságos és élvezetes utat eredményez. A kutatásban a bolgárok bizonyultak a legjobb sofőröknek, akik éberek és határozottak a legrizikósabb helyzetekben is. Az önzetlen és törekvő szlovák sofőrök számtalan sikeres utat tudhatnak magukénak, és biztonságosan szelik a kilométereket. A kutatás alapján a csehek nyitottat és barátságosak, ezért nem csoda, hogy nyitottságuk érzékennyé teszi őket az úton lévő többi sofőrrel szemben is. A magyarok kreatívak és ötletesek, a vezetés egyfajta önkifejezési forma számukra, szeretnek úton lenni és nagy biztonsággal ülnek a volán mögé. A kutatás emellett azt is kimutatta, hogy ha kicsit szomorkás a hangulatuk, bizonyítottan kevésbé tudnak koncentrálni. Az eredmények szerint, ha a magyarok valamilyen problémával küzdenek miközben ingáznak a városban, elveszik a vezetés iránt érzett szeretetük, míg ha kiegyensúlyozottabban ülnek a volán mögé, az utazás zökkenőmentes és biztonságosabb.

Brauer így folytatja: “A kutatás nemcsak arra világít rá, hogy a személyiségünknek, az időjárásnak és a forgalomnak milyen hatása lehet, de azt is megmutatja, hogy vannak olyan külső tényezők, amelyeket akár mi is alakíthatunk, ezáltal jobb sofőrökké válhatunk. Így például érdemes odafigyelni arra, hogy folyamatosan hidratáltak legyünk, ne hagyjuk ki az étkezéseket, a hosszú utakat szakítsuk meg kisebb szünetekkel, illetve dobjuk fel az utazást egy jó zenével!”

A Shell célja, hogy a Goldsmiths Egyetemmel közös kutatással nagyobb betekintést engedjen a vezetési szokásokba, és ezáltal segítse a sofőröket szerte a világon:

“A Shell Vezetési kutatása segített, hogy megértsük, és jobban átlássuk, mi az, ami hatással van a sofőrökre a mindennapok során. Az ember, aki a volán mögött ül – érez, észlel, és felelős döntéseket hoz – ugyanannyira hangsúlyos szereplő, mint a motorok és az üzemanyag. A kutatási eredmények tükrében választ kapunk, hogy mire van szükségük a sofőröknek, hogy még nagyobb biztonságban üljenek autóba.”

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: