Gyakran előfordul a Formula-1-ben, hogy egy csapat egy adott versenyzője évekig dominálja a sportot, azonban ez a siker nem mindig fáklyás menet és nem magától értetődik. Kiváló példa erre Sebastian Vettel négy zsinórban megszerzett vb-címe, melyek közül kettőt is hatalmas erőfeszítések árán szerzett meg.
Vettel 2010 – 31 pont, 6 versennyel a vége előtt
A német az előző idényt másodikként fejezte be Jenson Button mögött, azonban a szabályváltzások után magára találó Ferrari-McLaren kettős és a Brawn GP-t átvevő Mercedes mellett nem épp a Red Bull tűnt a legesélyesebbnek a 2010-es szezonban.
Annak ellenére, hogy ezzel a szezonnal indult meg Vettel négyéves dominanciája, a 2010-es év korántsem volt domináns a némettől, aki mindössze egyetlen egyszer vezette a pontversenyt. Az első nyolc versenyből mindössze egyet nyert meg, s hat futammal a világbajnokság vége előtt már 31 pontos hátrányban volt ötödik.
Négy versennyel a vége előtt a németnek még mindig 29 egységet kellett ledolgoznia a sikerhez, miközben Alonso, Wbber, Button és Hamilton is előtte állt továbbra is. Ezután Japánban győzni tudott, azonban Koreában kiesett, s győzelmével Alonso kényelmes előnybe került. Ezt követően Brazíliában Vettel vezérletével kettős győzelmet aratott Red Bull, így érkeztek meg Abu Dhabiba 15 pontos hátránnyal Alonsóhoz képest, s kettejük között még Mark Webber is ott állt.
Aztán az emlékezetes szezonzárón Vettel győzni tudott, miközben Alonso és Webber is annyira egymásra figyeltek, hogy beragadtak a mezőnybe és csak a 7-8. helyen értek célba, így életében először koronázták Vettelt az F1 bajnokává.
Vettel 2012 – 39 pont, 7 versennyel a vége előtt
Két évvel később ismét Alonso és Vettel közt dőlt el a vb-cím, azonban ezúttal már a szezonzáró előtt a maga javára tudta fordítani az állást a Red Bull-os. 2012-ben hét különböző győztest láthattunk az első hét futamon, mígnem Alonso vált az első duplázóvá abban az évben.
Szeptember közepén úgy festett, Vettel és a Red Bull búcsút inthetnek a címvédésnek, hiszen ekkorra már 39 pontos lemaradásban voltak a spanyol mögött. Azonban Vettel nem adta fel, és négy versenyt nyert meg valamivel több, mint egy hónap leforgása alatt, így Brazíliába már 13 pontos előnnyel érkezett meg.
A felejthetetlen 2012-es szezonzárón Vettel már az első körben balesetbe keveredett, amit a csodával határos módon úszott meg ép autóval, majd az esős versenyen visszakapaszkodott a hatodik helyig, így Alonso második helye azt jelentette, hogy kettejük közül Vettel lett a háromszoros világbajnok.
Raikkönen 2007 – 17 pont, 2 versennyel a vége előtt
A 17 pontos különbség nem hangzik soknak Vettel iménti fordításaihoz képest, azonban 2007-ben még csak 10 egységet adtak a futamgyőzelemért, így Raikkönennek konkrétan egy hegyet kellett megmásznia, miközben a McLarennél totális szétesésre volt szükség a finn üdvözüléséhez.
A kémbotrány által beárnyékolt szezonban egyébként is inkább a wokingiakról szólt minden, de végül Alonso és Hamilton rivalizálása és az, hogy a McLaren nem állt határozottan egy versenyzője mögé, végül Raikkönen kezébe adta a serleget.
Kínába tehát 17 pontos lemaradással érkezett meg a pontverseny harmadik helyén álló Kimi Raikkönen, aki megnyerte az esőben induló, majd felszáradó futamot, miközben Hamilton a bokszba vezető kanyar bukóterének sóderágyában végezte, így a bajnokavatás Brazíliára maradt.
Alonso 4, Raikkönen 7 pontos hátrányban volt az újonccal szemben, azonban a technika ördöge az utolsó versenyen érte utol Hamiltont, aki pocsék első körei után a mezőny végéig esett vissza emiatt, majd onnan csak a hetedik pozícióig kapaszkodott fel, miközben a Ferrari kettős sikert aratott, Alonso pedi már egyperces hátrányban futott be harmadikként, ezzel pedig Raikkönen lett 2007 világbajnoka.
Prost 1986 – 11 pont, 5 versennyel a vége előtt
1985-ös világbajnoki győzelme után úgy tűnt, nem sok esélye lesz 1986-ban a címvédésre a francia versenyzőnek, aki öt futammal a bajnokság vége előtt a pontverseny ötödik helyén állt, 11 ponttal lemaradva Nigel Manselltől.
A szezon közepén a Williams brit pilótája ötből négy versenyt megnyert, ezzel pedig a tabella élén találta magát. Ezt követően azonban – olaszországi kizárását leszámítva – Prost szerencséje megfordult. A McLaren versenyzője minden hátralévő futamon az első vagy a második helyen ért célba, így érkeztek meg Adelaide-be. A 9-6-4-3-2-1-es pontrendszerben Prostnak mindenképp győznie kellett, hiszen a 70 pontos Mansell több győzelme miatt világbajnok lett volna pontegyenlőség esetén, eközben pedig még a brit csapattársa, Piquet is ott loholt mindössze egyetlen ponttal lemaradva Prosttól.
A versenytáv kétharmadánál Mansell azonban váratlanul defektet kapott, amivel ki is esett a világbajnoki címért zajló harcból az éllovas, s így a versenyt vezető Piquet került nyeregbe, amíg biztonsági okokból ki nem hívta őt a Williams egy kerékcserére. Ezután Prost vette át a vezetést, azonban tartalékolnia kellett az üzemanyaggal, eközben pedig Piquet vérszemet kapva dobálta a gyorsabbnál gyorsabb köröket, azonban már nem volt elég ideje, hogy elkapja a franciát, aki négy másodperces előnnyel célba érve megszerezte második világbajnoki címét.
Összegezve a dolgot, kijelenthető, hogy nincs lehetetlen a száguldó cirkuszban, azonban ekkora ponthátrányból, mint Leclerc, akinek 80 vb-egység a lemaradása Verstappen mögött, még senkinek sem sikerült visszajönnie.
Ha igazán szereted a motorsportokat, akkor van számodra egy jó hírünk: nemcsak a Facebookon, de már az Instagramon is megtalálsz bennünket. Kövess minket a legjobb képekért az Instán is!
