Marco Simoncelli is egy igazi forradalmár volt a maga nemében. Pumuklira emlékeztető hosszú, göndör hajával divatot teremtett, és az egyik legszínesebb, legvidámabb egyéniség volt a MotoGP paddockban. Mindig mosolygott és természetesen viselkedett, a pályán és azon kívül is.
Sokan kritizálták őt agresszív versenyzési stílusa miatt, többször is belekeveredett kétes kimenetelű versenyszituációkba, esetenként ütközésekbe a pályán, de ellenfelei tisztelték, mert igazi olaszos szenvedéllyel szerette a motorsportot, és ugyanezzel a tűzzel vágyott a győzelemre.
2002-ben debütált a gyorsasági-motoros világbajnokságon, a 125 köbcentiméteres géposztályban, ahol első teljes szezonját 2003-ban futotta. Ekkor már olasz bajnok és Európa-bajnok volt ebben a géposztályban. Első éveiben Apriliával versenyzett, és 2004-ben első vb-futamgyőzelmét is ezzel a márkával szerezte. 2005-ben 5. lett az összetettben, majd váltott, és a következő évben már a 250 köbcentiméteres géposztályban indult egy Gilerával. Legnagyobb sikerét ebben a kategóriában és ezzel a motorral érte el: 2008-ban világbajnok lett.
2009-ben maradt a negyedliteresek között, de nem tudta megvédeni vb-címét, ezúttal 3. lett az év végi összetettben. 2010-ben már a premier géposztályban, a MotoGP-ben húzta a gázkart a San Carlo Gresini csapat Hondájának nyergében, és a 8. helyen zárta a bajnokságot. A következő évben többször is nagyon közel járt első királykategóriás győzelmének megszerzéséhez: Brnóban és Phillip Islanden is dobogóra állt, Barcelonában pedig pole pozíciót szerzett.
Sokan Valentino Rossi méltó utódját és a következő nagy olasz világbajnokot látták benne, de sajnos a sors megakadályozta abban, hogy kifussa pályáját. A 2011-es Maláj Nagydíjon tragikus módon életét vesztette. 24 éves volt ekkor. Hiánya azóta is pótolhatatlan, egy életvidám, bohém, szeretnivaló fiatalemberrel és egy született bajnokkal lett kevesebb elvesztésével a világ.
Temetésére több mint 20 ezren kísérték el, és barátai, rajongói, versenyzőtársai azóta is ápolják emlékét. A misanói pálya ma már az ő nevét viseli, felvették a MotoGP legendái közé, 58-as rajtszámát visszavonultatták, és a mai napon a világ minden táján rá fognak emlékezni a motorsportok szerelmesei. Nyugodj békében, Sic, sosem felejtünk!
A cikk eredetileg 2014-ben jelent meg a Formula.hu-n.
