Beszámoltunk már róla, hogy Daniel Ricciardo az elszigeteltségben töltött hetekben úgy döntött, írásba önti gondolatait a versenyzésről: havonta egy cikket ír, melyek közül az első az alábecsült F1-es versenyzőkről szól. Másodjára egy személyes kötődésű témát választott, és kiemelte pályafutása versenyeinek érzelmi legjeit, nagydíjakat, melyeken a legbüszkébb, a legdühösebb vagy épp a legmámorosabb volt.
Legnagyobb büszkeségre okot adó futamból nem is egyet, hanem kettőt nevezett meg: a 2012-es Japán Nagydíjat és 2014-es Német Nagydíjat. Mindkettőt azért, mert ezeken vívta ki a sport nagy bajnokainak elismerését.
„Két olyan futamról van szó, melyeken kiérdemeltem F1-es legendák tiszteletét. Suzukában 2012-ben Michael Schumacher az utolsó pár körben végig rajtam volt, de magam mögött tartottam a 10. helyért. Első teljes F1-es évem volt csak, szóval nagy dolognak számított, hogy nem csináltam össze magam. Emlékszem, a következő nagydíjon odajött a versenyzői eligazításon, és megdicsérte, ahogyan védekeztem. Semmi sem kényszerítette arra, hogy ilyet mondjon, szóval szuper érzés volt” – írta Ricciardo.
„Aztán ott volt a 14-es verseny Németországban. Úgy éreztem, hogy addig a napig Alonso nem tisztelt engem, még bizonyítanom kellett neki. A bokszból mögöttem jött ki frissebb abroncsokon, és elvitorlázott mellettem az egyenesben, de nyitva hagyta az ajtót, valószínűleg azért, mert nem is számított rá, hogy megpróbálom visszaelőzni. Szóval megpróbáltam. Macska-egér játékot játszottunk a következő körökben. Megmutattam neki, hogy kedvezőtlenebb gumikon is kész vagyok harcolni vele, tiszta ütközetben. Utána kedves dolgokat mondott rólam, innen feltételezem, hogy már másképp tekintett rám” – folytatta Ricciardo, aki azt a hockenheimi futamot hatodikként fejezte be Alonso mögött.
A listának van egy magyar vonatkozása is: Ricciardo a Hungaroringen került a legmámorosabb állapotba, a fenti német versenyt követő nagydíjon, melyen pályafutása második győzelmét szerezte.
„Színtiszta öröm volt. Azon az egész versenyen valamiért egyszer sem éreztem úgy, hogy bárki le fog győzni. Vezettem a futam javarészét. Igaz, Fernandót és Lewist meg kellett előznöm a végén, de nagyon bíztam magamban. Azt a futamgyőzelmet két kézzel ragadtam magamhoz, meg egy kis arroganciával (az ’így kell ezt csinálni, hölgyeim’ megjegyzésre gondolok, amikor átvettem a vezetést). Az a nap nagyon érzelemdús volt” – beszélt Ricciardo az emlékezetes Magyar Nagydíjról.
Totes emosh pic.twitter.com/khPDabYlTB
— Daniel Ricciardo (@danielricciardo) May 21, 2020
