DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 23. szombat
Retro

Történelmi tény: az erőviszonyok idővel felborulnak

Időnként elég hozzá egy év, néha jóval hosszabb időbe telik, de a győztes csapatok is előbb-utóbb megjárják a mennyország után a poklot is. Mire mentek a régebben még jóval erősebb csapatok?

A szabályváltozások általában arra jók, hogy egy sikeres istálló hirtelen szenvedni kezdjen, valamint egy középmezőnyben megbújó gárda egyszer csak az élre törjön. Erre az egyik legjobb példa 2008-2009 fordulóján történt. Lewis Hamilton első világbajnoki címének évében a McLaren és a Ferrari versenyfutását láthattuk, néha-néha a BMW és a Renault is beleszólt a nagyok dolgába.

A következő évben, az új aerodinamikai szabályokkal minden a feje tetejére állt. A rettentően gyenge Hondából Brawn Mercedesszé átalakuló istálló, Ross Brawn vezetésével az első félévben lesöpörte a pályát, fittyet hányva az előzetes jóslásokra. A gyártói és az egyéni világbajnoki címet is bezsebelték, a Red Bull lett a második erő, a többiek pedig mélyen e két csapat mögött. A McLaren a Magyar Nagydíjig még a dobogó közelébe sem jutott, az átalakított versenyautó azonban két győzelemre végül jónak bizonyult, de így is több, mint száz ponttal kapott ki a Brawntól.

A Ferrarinak a negyedik hely jutott, Raikkönen egyetlen, szerencsés győzelmén kívül nem sok babér termett az olaszoknak, gyakran a pontszerzésért is meg kellett küzdeni, egyértelmű mélypont volt ez a konstruktőri győzelem utáni esztendőben. Most tegyünk egy időutazást és figyeljük meg, huszonöt évvel ezelőtthöz képest, mennyire változtak az erőviszonyok.

Az akkori két legjobb számára sajnos nagyon is átalakultak. A Williams-Renault dominálta az esztendőt, Alain Prost hét, Damon Hill további három futamgyőzelemmel járult hozzá a konstruktőri sikerhez. A McLaren-Ford ugyan második lett, de ez csak Ayrton Senna zsenialitásának volt köszönhető, aki a lóerő-szegény versenyautóval is ötször haladt át elsőként a célvonalon. A Benetton Ford is remekelt, az összetett harmadik hely leginkább Michael Schumacher kiváló versenyzése miatt sikerült.

1993-ban a Williams, a McLaren és a Benetton dominált


Sajnos a Williams a kétezres évek közepétől már nemigen számít tényezőnek. 2014-ben jött egy nagyobb feltámadás, de a futamgyőzelem 2012 óta egyáltalán nem jön össze, sőt, egyre inkább távolodik az élmezőny. Tavaly (is) konstruktőri ötödik hellyel kellett, hogy beérjék és a jelek nem afelé mutatnak, hogy egyhamar élcsapattá válnának.

A McLaren szenvedéséről már sokszor ejtettünk szót, az elmúlt három évben a dobogó közelébe sem kerül a wokingi gárda, de inkább 2012-ig kell visszamennünk, hogy utolsó, igazán ütős szezonjukra rátaláljunk. A Renault-motor segítségével idén talán újra visszatérnek a dobogóra. A Benettonból lett Renault felfelé ívelő pályán mozog, bár futamot utoljára 2008-ban nyert a csapat, idén vélhetően már reális lehet 1-2 alkalommal a legjobb háromba kerülés.

A Ferrari 1993-ban még mindig gyengélkedett, három dobogós hellyel kellett beérni, mint egész évi termés, ehhez képest Vettel öt futamgyőzelme határozott javulás és jó eséllyel idén sem adja nagyon alább a Scuderia. A Ligier, a Lotus, a Footwork, a Larrousse, a Lola és a Tyrrell mind megszűntek vagy átalakultak. A Sauber kezdő szezonjában az akkori pontrendszer szerint 12 pontra volt jó, most sajnálatos módon csak ötre, ráadásul az új rendszerben. Idén talán ismét felzárkóznak a svájciak.

Láthatjuk, hogy egyszer fent, egyszer lent. Kérdés, hogy tavalyhoz képest tartogat-e valami meglepetést az új évad?

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: