Azt követően, hogy Sebastian Vettel 2010-ben csak az utolsó futamon tudta megszerezni élete első világbajnoki címét, egy évvel később schumacheri magasságokba emelkedett: a szezon 19 futamából tizenegyet megnyert, 15 pole-pozíciót szerzett, és csak két alkalommal nem sikerült a dobogóra állnia. Először éppen hazai futamán, a Nürburgringen, ahol kissé enervált versenyzéssel negyedikként zárt, majd Abu Dhabiban, ahol bár az első helyről indult, egyetlen körig tartott számára a megmérettetés.
A McLaren komoly kihívónak tűnt szombaton, azonban Vettelnek kevesebb, mint másfél tizedmásodperccel sikerült elhappolnia a pole-t Lewis Hamilton elől, akit csapattársa, Jenson Button követett, mindössze kilenc ezrednyi lemaradással. A németnek a rajtnál sem volt ellenfele, és faképnél hagyta a wokingi autókat - azaz hogy csak hagyta volna, de a kettes kanyarból kigyorsítva defektet kapott, és Red Bulljával együtt tehetetlenül sodródott a bukótérbe. Miután a mezőny elhaladt mellette, vissza tudott kecmeregni az aszfaltra, de a bokszban szerelői megállapították, a felfüggesztés olyan mértékű sérüléseket szenvedett, hogy veszélyes lett volna visszaengedni a versenybe.
A német ezzel szezonbeli első kiesését könyvelhette el, a futamot pedig fülhallgatóval a fején, a bokszfalról követte végig. A versenyt követően sem a Pirelli, sem pedig a Red Bull nem tudott rájönni a defekt okára - többen az első kanyar rázóköveit, esetleg a betétfutamokon ottmaradt törmelékeket okolták. Vettel kizúgásával teljesen új verseny kezdődött, és hiába maradt élen a két McLaren, egyáltalán nem volt biztos, hogy közöttük dől el a győzelem sorsa. Olyannyira nem, hogy a hátsó egyenes végén Fernando Alonsónak sikerült legyűrnie Jenson Buttont, ahhoz viszont már nem volt ereje, hogy Hamilton után vesse magát.
Amíg a 2008-as bajnok biztosan tartotta magát az élen, Button Alonsóval sem tudta tartani a lépést, a mögötte hajtó Mark Webber pedig egyre közelebb tudott kerülni hozzá, és később az is kiderült, hogy miért: a KERS romlott el a McLarenben. A 15. körben az ausztrál meg is előzte ellenfelét a pálya középső, kanyargós szakaszában, de Button visszavágott, megőrizve dobogós pozícióját. A csatát Button bokszkiállása szakította meg - az első három egyszer látogatta meg csapatát, hiszen Hamilton már akkora előnnyel rendelkezett Button előtt, hogy a McLaren ugyanabban a körben behívhatta a brit pilótát.
Webber egy körrel később érkezett, csakhogy jobb hátsó kerekének felrakása túl sokáig tartott, és az átlagos 2,5-3 másodperces szervizből több mint kilenc másodperc lett, így az ausztrál nemhogy Buttont megelőzte volna, még pozíciót is veszített Felipe Massával szemben. Az élen nem változott a helyzet: Alonso tartotta a három másodperc körüli lemaradást Hamiltonnal szemben. A verseny feléhez küzdve Button továbbra is problémákkal küszködött, így Massa és Webber is felért rá. A versenyt azonban a Red Bull taktikája döntötte el: Webber hiába ment el a brazil és a brit mellett is, három kiállásos stratégiája révén az utolsó előtti körben vételezte magához a kemény keverékű Pirelliket, így csak a negyedik helyen ért célba, a verseny végén megpördülő Massa előtt.
Hamilton hiba nélkül, simán nyerte meg a versenyt Fernando Alonsót és Jenson Buttont megelőzve, így ez a futam lett az egyetlen 2011-ben, amely végén egyik Red Bull-pilóta sem ünnepelhetett a pódiumon.
