Mai évfordulós cikkünk a születésnapos Eric Boullier-ről szól, aki csendben, de céltudatosan halad afelé, hogy az F1 új ünnepelt vezéregyénisége legyen, és a királykategóriában 2010 óta tartó útja során már néhány komoly kihíváson is sikeresen rágta át magát.
Boullier is már gyerekkora óta rajongott a száguldásért, ő azonban nem feltétlenül arra vágyott, hogy versenyzőként hódítsa meg az autósportokat. Repüléstechnikai mérnöknek tanult, amely tudását a technikai sportokban is bőséggel kamatoztathatta, és nem is telt sok időbe, hogy bekerüljön a körforgásba. Első autósportos munkája a Le Mans-i 24 óráson volt, ahol adatelemzőként dolgozott, majd pedig a World Series by Nissan (a későbbi WSR) és az A1GP berkein belül is ténykedett.
2008-ban a Gravity nevű menedzsmentcég vezetője lett, amelynek keretében több nemzetközileg is sikeres pilóta karrierjét egyengette. Végül pedig ez a pozíció juttatta őt F1-es álláshoz is, egy különös egybeesésnek köszönhetően. A Gravity egyik fő pártfogója az a Gerard Lopez volt, aki saját vállalatával 2010-ben beszállt a részvényeitől lassan megváló Renault irányításába. Lopez kérte meg Boullier-t arra, hogy már az első évtől kezdve vegye át a csapatfőnöki posztot abban az istállóban, ahol előtte évtizedeken át Flavio Briatore volt a főnök.
Boullier megjött, majd miközben zajlott a csapat átalakulása Lotusszá, ő végig tisztességes pozícióban tartotta az istállót a rajtrácson, előbb Robert Kubicával gyűjtögetve a dobogókat, majd pedig neki sikerült rávennie Kimi Raikkönent az F1-es visszatérésre, amivel új korszak kezdődött a csapat életében. A finn a velük töltött két éve során folyamatos dobogóesélyes volt, és két győzelme mellett egy bajnoki harmadik helyet is bezsebelt 2012-ben, visszavezetve ezzel a siker útjára az enstone-i alakulatot. A francia csapatvezetőnek elévülhetetlen érdemei voltak abban is, hogy Raikkönen - akinek hírhedten nehéz a kedvében járni - saját bevallása szerint is igazi otthonra lelt a Lotusnál, ahol kifejezetten jól megérttette magát.
Az idill azonban nem tartott sokáig, 2013 végén elkezdett szétmorzsolódni az addig olajozottnak tűnő gépezet. A fokozódó pénzügyi problémákat Boullier is csak ideig-óráig tudta csapatépítéssel orvosolni, és végül ő maga is a távozás mellett döntött, hiszen nem mástól, mint Ron Dennistől kapott ajánlatot arra, hogy legyen tagja a McLaren átstrukturált vezetőségének.
A francia nehéz időszakban érkezett Wokingba 2014 elején, a Mercedesszel való szakítás és a Honda érkezése egy halom váratlan kihívást görgetett elé, így a Lotusnál átélt két futamgyőzelem óta nem tudott újabb sikereknek örülni. Higgadt természete is kulcsfontosságú volt abban, hogy a McLarennél ennyi küzdelmes év után is töretlen maradjon a lelkesedés és a küzdeni akarás. Végül azonban Boullier sem tudott csodát tenni, a dobogók is elkerülték a csapatot, és 2018 nyarán a francia távozott a McLarentől, posztját Gil de Ferrannak átadva.
