DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 24. vasárnap
Retro

Retro – Aki csak Monacóban tudott nyerni

Persze ezt Beltoise, Panis és Trulli is elmondhatja magáról, ám a Le Mans-i 24 óráson is diadalmaskodó francia kétszer is győzött a hercegség utcáin, miközben más pályán nem nyert F1-es viadalt.

Maurice Trintignant 1917. október 30-án látta meg a napvilágot. Annak ellenére is autóversenyző vált belőle, hogy a testvére az a Louis Trintignant volt, aki 1933-ban a Bugatti pilótájaként halálos balesetet szenvedett egy teszt során.

A francia 1938-ban kezdte meg versenyzői karrierjét, s még abban az évben megnyerte a belgiumi Grand Prix de Frontieres viadalt. Ezt a sikert egy évvel később megismételte, ám mint sokaknak, az ő pályafutását is megakasztotta a második világháború.

Trintignant_1



A világégést követően nem sokkal aztán létrejött a Formula-1, amely természetesen Trintignant figyelmét is felkeltette. Bár az első, silverstone-i viadalon még nem volt ott, Monacóban már rajthoz állt egy Gordini volánjánál, ám sokakhoz hasonlóan ő is áldozatául esett a legendás első körös balesetnek, amelyet a kicsapó tenger okozott.

Egészen az 1952-es Francia Nagydíjig kellett várni arra, hogy megszerezze első pontjait az F1-ben – igaz, addig sem vett részt minden futamon, míg első dobogóját az 1954-es belga versenyen zsebelte be. Akkor már a Ferrari színeiben állt rajthoz, s ekkor jegyezte legnagyobb sikereit. Az 1955-ös argentin szezonnyitón egyszerre lett második és harmadik, miután az extrém forróságban több pilótacserére is sor került, így a francia két egységben is szerepelt.

Trintignant_2

Az igazán nagy áttörés aztán a következő futamon jött el számára a Formula-1-ben, amikor némileg váratlanul megnyerte a Monacói Nagydíjat. Ezt követően azonban dobogóra sem állt abban az idényben, ám így is negyedik lett a pontversenyben. A következő pódiumára 1958-ig kellett várnia, ám akkor ismét győzelmet ünnepelhetett, s ismét Monacóban: Trintignant a Rob Walker Racing Team Cooper-Climaxával is diadalmaskodni tudott a hercegség utcáin!

A francia pilóta egészen 1964-ig fel-feltűnt Formula-1-es versenyeken, ez idő alatt összesen 82 nagydíjon szerepelt – ez a száguldó cirkusz első korszakának egyik leghosszabb pályafutása volt. Rendkívül elnyúló karrierje során olyan nevek ellen harcolhatott, mint Tazio Nuvolari, Juan Manuel Fangio vagy épp Jim Clark. Ez idő alatt tíz dobogós helyezést gyűjtött, ebből csak kétszer állhatott fel annak legmagasabb fokára, vagyis Trintignant csak Monte-Carlóban tudott F1-es futamot nyerni. Ezt rajta kívül Jean-Pierre Beltoise, Olivier Panis és Jarno Trulli mondhatja el magáról, ám ők hárman csupán egyszer-egyszer győztek Monacóban.

Trintignant azonban nem is csak a Formula-1-ben jeleskedett, hanem a sportkocsik világában is. Legnagyobb sikere kétségkívül az 1954-es Le Mans-i 24 órás viadal megnyerése, ezzel Tazio Nuvolari után ő lett a második olyan pilóta, aki Monacóban és a legendás franciaországi versenyen is győzedelmeskedni tudott.

Visszavonulását követően borgazdálkodással foglalkozott – ez újabb közös pont a monacói remeklés mellett Jarno Trullival. Trintignant 87 évesen, 2005. február 13-án hunyt el.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: