Szám szerint: Meddig gyorsult a Hungaroring?

A szabálykönyvi korlátozások (pl. 1989-től turbótilalom, V12-es, V10-es, V8-as szívómotorok, majd V6-os turbómotorok) és a kiegyenlítésükért kardoskodó technikai fejlesztés nagyobb mértékben befolyásolták a körsebességeket, mint a pálya hosszának a további változása. Természetesen mindenkor bejátszanak az időjárási viszonyok, a hőmérséklet változása, vagy a szél ereje és iránya. Adott esetben a futamban teljesített leggyorsabb kör is jobb lehetne, mint a kvalifikáción látott csúcsforma, de ehhez a felsorolt körülmények összejátszása is szükséges.

2001-ig maradt 3968 méteres a Hungaroring aszfaltcsíkja, majd további 7 méterrel nyúlott meg két év időtartamra. A legjelentősebb változást a 2003-as év hozta, a célegyenest megközelítő, végső pályaszakaszt tették gyorsabbá és egyszerűbbé, amely 4384 méterre bővítette az autósport kedvelők büszkeségét, a mi Grand Prix pályánkat. A jelenlegi méretét, a 4381 métert 2004 óta őrzi hűen a kartográfiai felmérés.

Jelentős mérföldkőnek tekinthető Sebastian Vettel 1:18,773-as pole-pozíciós ideje. Ugyanis ezzel átlépte a „bűvös” 200 km/órás átlagsebességet. Erre azóta sem volt példa. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e valaki ezt megismételni. Erre (a mostani pályahossz mellett) 1:18,858-at, vagy annál jobbat kellene teljesítenie, V6-os turbómotorral. (Tavaly Nico Rosberg ettől majdnem 4 másodperccel maradt el)