A naptár 11. állomásaként szereplő Hungaroringre máris parázs hangulatban érkeztek a McLaren bajnoki címért harcoló versenyzői, hiszen Fernando Alonso és az újonc Lewis Hamilton már többször összecsaptak a pályán és a nyilatkozatokban is, a Magyar Nagydíj hétvégéje azonban még magasabb szinte emelte rivalizálásukat, és újabb szöget vert a kémügybe keveredett wokingi istálló már épülő koporsójába. Hamilton két ponttal vezetett csapattársa előtt a tabella élén, ám Alonso érkezhetett nagyobb lendülettel a magyar pályára, hiszen két héttel korábban hősies győzelmet aratott az esős Nürburgringen Felipe Massa Ferrarija felett. Ám a brazil és Kimi Raikkönen is még lőtávolon belül voltak a pontversenyben.
Két versenyzőcsere is történt a hétvége előtt, ugyanis a Spykernél Sakon Yamamoto vette át az előző futamra beugró Marcus Winkelhock helyét, a Toro Rosso pedig másfél éves együttműködés után menesztette a mindezidáig pontot sem szerző Scott Speedet, hogy a szupertehetségnek tartott Red Bull-növendéket, az Indianapolisban a BMW-vel debütálását már megejtő Sebastian Vettelt ültessék az autóba.
Az edzéseken már kirajzolódott, hogy a két hasonló szinten álló élcsapat közül a McLaren rendelkezik jobb egykörös tempóval a pályán, életüket pedig tovább könnyítette, amikor Massa már az időmérő második szakaszában kiesett, és a 14. hellyel kellett beérnie. A wokingiak így sem tudták teljesen kihasználni a kínálkozó lehetőséget, és egy szükségtelennek tűnő belháborúba bonyolódtak, amiben mindkét versenyző keze benne volt.
Az időmérő utolsó része akkoriban még az „üzemanyag-égetés” jegyében zajlott, azaz már a Q3 elején fel kellett tankolniuk az autókat a csapatoknak a versenyre, és az időmérő teljesítését követően az ebben az időszakban elhasznált benzint a futam előtt visszatölthették az üzemanyagtankba. A versenyzők így a teljes tíz perc során a pályán voltak az egyre könnyebb autóikkal gyorsabb és gyorsabb körökre törekedve. Az első súrlódás akkor következett be, amikor a Q3 kezdetén az elöl haladó Hamilton nem volt hajlandó maga elé engedni Alonsót, hogy a csapat taktikája értelmében ezúttal a spanyol tehessen meg eggyel több kört a kvalifikáció végén és váljon könnyebbé az autója.
Azt valószínűleg már sohasem fogjuk megtudni, hogy milyen beszélgetések zajlottak a következő percekben a versenyzők és a csapat között, Alonso azonban szokatlan jelenséget mutatott be, amikor a két autó megérkezett utolsó bokszkiállására a döntő gyorskör előtt. Ekkor már a spanyol volt előrébb, és miután a szerelők friss gumikat raktak a McLarenre és zöld utat adtak számára a tovahaladásra, a kétszeres bajnok további tíz másodpercen át mozdulatlan maradt, miközben Hamilton mögötte türelmetlenül várta a sorát. Mint hamarosan kiderült, az Alonso várakozása miatt elvesztett idő pont elég volt ahhoz, hogy ő még körbeérjen a pályán egy újabb gyorskör megkezdéséhez, a brit újonc azonban már éppen lemaradt erről. Annak rendje szerint a spanyol éppen ezzel a körével tudta megdönteni Hamilton addigi legjobb idejét, ezzel megszerezte a pole-t, csapattársát pedig a második helyre szorította.
Már közvetlenül a leintés után forrtak az indulatok a McLaren irányítóközpontjában, Ron Dennis dühösen dobta el fülhallgatóját, egyértelművé téve a világ számára, hogy valami nagyon nem ment rendben. A felek is eltérően nyilatkoztak a történtekről, a versenybírók pedig vizsgálni kezdték a rejtélyes ügyet, és az érintettek meghallgatása után még szombat délután úgy döntöttek, hogy csapattársa szándékos feltartása miatt öt rajthelyes büntetést rónak ki a spanyolra, így utólag Hamiltonnak adva a pole-t. Továbbá, mivel a csapat és Alonso magyarázatát sem fogadták el, úgy határoztak, hogy a McLaren nem kaphat konstruktőri pontokat a hétvégi eredményéért.
Ilyen viharos felvezetés előzte meg a vasárnapi futamot, ami a kedélyek lecsillapodása után már jóval nyugodtabb és kiszámíthatóbb mederben zajlott. Hamilton simán megtartotta a vezetést a startnál, míg a mellé a rajtrácson fellépő Nick Heidfeldet azonnal átugrotta Raikkönen, és ez a hármas ugyanebben a sorrendben autózott el egészen a célig.
A büntetése után a hatodik helyről rajtoló Alonso kálváriája tovább folytatódott, amikor a startnál Mark Webber és Robert Kubica is elment mellette, de a következő körökben egy-egy előzéssel vissza tudta venni ezeket a helyeket. Innentől sokáig Ralf Schumacher Toyotája mögé volt beragadva a spanyol, de a bokszkiállások során végül őt is és Nico Rosberget is át tudta ugrani, így az 57. körben a 4. helyen találta magát, közvetlenül Heidfeld mögött. A német erős BMW-jével azonban már szintén nem tudott mit kezdeni a kanyargós pályán, így lemaradt a dobogóról, miközben győztes csapattársa hét pontra növelte előnyét vele szemben a tabellán.
A Ferrari felemás futamot teljesített, hiszen míg az utóbbi versenyeken felerősödő Raikkönen felállt ugyan a dobogóra, Massa az időmérő után vasárnap sem tudott kiemelkedőt alkotni, és csupán a 13. helyen ért célba, nem is sejtve, hogy a következő két Magyar Nagydíjon még ennél is sokkal kegyetlenebb lesz hozzá a sors...
22. Magyar Nagydíj - 2007. augusztus 3-5. | |||||||
Az időmérő eredménye | A futam végeredménye | ||||||
1. | Fernando Alonso (+5) | McLaren-Mercedes | 1:19,674 | 1. | Lewis Hamilton | McLaren-Mercedes | 1:35:52,991 |
2. | Lewis Hamilton | McLaren-Mercedes | 1:19,781 | 2. | Kimi Raikkönen | Ferrari | +0,715 |
3. | Nick Heidfeld | BMW-Sauber | 1:20,259 | 3. | Nick Heidfeld | BMW-Sauber | +43,129 |
4. | Kimi Raikkönen | Ferrari | 1:20,410 | 4. | Fernando Alonso | McLaren-Mercedes | +44,858 |
5. | Nico Rosberg | Williams-Toyota | 1:20,632 | 5. | Robert Kubica | BMW-Sauber | +47,616 |
6. | Ralf Schumacher | Toyota | 1:20,714 | 6. | Ralf Schumacher | Toyota | +50,669 |
7. | Robert Kubica | BMW-Sauber | 1:20,876 | 7. | Nico Rosberg | Williams-Toyota | +59,139 |
8. | Giancarlo Fisichella | Renault | 1:21,079 | 8. | Heikki Kovalainen | Renault | +1:08,104 |
Leggyorsabb kör: Kimi Raikkönen (Ferrari) - 1:20,047, 70. kör | |||||||
Versenytáv: 70 kör |
További érdekességek:
A rovat korábbi cikkei:
1986 - Piquet élete előzésével győzött
1987 - Mansell-dráma, Kesjár autóba ült
1988 - A Senna-Prost csata újabb fejezete
1989 - Mansell legendássá tesz egy kanyart
1991 - Az utolsó futam Schumacher nélkül
1992 - A Vörös Ötös nálunk ér csúcsra
1993 - Csillagok hullnak, születnek újak
1994 - A Mester első magyarországi sikere
1995 - Amikor Schumachernek sem volt válasza
1996 - Villeneuve letette névjegyét
1997 - Amikor "eltűnt" Damon Hill
1998 - Schumacher legnagyobb győzelme
1999 - Finn ünnep Schumacher távollétében
2000 - Hakkinen-dupla a pokoli hőségben
2001 - A Ferrari kettős címszerzése
2002 - Barrichello búcsúztatta a "régi" Ringet
2003 - Alonso nálunk ér fel a csúcsra