Az 1978-as Formula-1-es világbajnokságnak a US GP West volt a negyedik futama, amelyre az amerikai Mario Andretti érkezett a ponttáblázat éllovasaként, de előnye csupán egy pont volt lotusos csapattársa, Ronnie Peterson előtt.
A Long Beach-i időmérő edzésen azonban nem a Lotus, hanem a Ferrari bizonyult a leggyorsabbnak, az olasz istálló Carlos Reutemann és Gilles Villeneuve révén kibérelte magának az első rajtsort a vasárnapi futamra, amelyre 75 ezer fizető néző váltott jegyet. A második sort Niki Lauda (Brabham) és Andretti foglalta el a rajtrácson, pontosabban dehogy a rajtrácson, hiszen az F1 történetének egyik legfurcsább rajtját láthatták a nézők! Tudniillik, egy potenciális elsőkanyaros tömegbalesetet elkerülendő a rajt helyét áttették a bokszutca előtti részre, az Ocean Boulevardra, ahova rajtrács viszont nem volt felfestve, így elég szedett-vedett módon sorakozott fel egymás mögé a mezőny.
A különösen indulást követően Villeneuve tört az élre, akinek ez volt mindössze a hetedik F1-es versenye, és most először vezette a mezőnyt egy nagydíjon. Talán emiatt volt olyan türelmetlen a 39. körben, amikor utolérte a lekörözésre váró Clay Regazzonit, hogy nem várt a manőverrel az egyenesig, hanem már a szűk, kanyargós részen megpróbált bevetődni a svájci mellé. Ennek hatalmas bukás lett a vége, így a kanadai bukta élete első F1-es győzelmének a lehetőségét. Íme, a legendás jelenet felvétele:
Villeneuve-tól így ferraris csapattársa, Reutemann örökölte meg az első helyet, amit innentől ki sem engedett a kezéből, megszerezve az évi második nagydíjgyőzelmét, és befogva Andrettit a ponttáblázat élén. Nem volt olyan egyszerű ez a győzelem, mint amilyennek így leírva tűnik, hiszen Alan Jones, a Williams-Ford ausztrál zsenije alaposan megkergette a Ferrari argentinját, és rendkívül izgalmas párharc volt kialakulóban kettőjük között. Egészen addig, amíg Jonest utol nem érte a balszerencse, előbb egy rossz illesztés miatt lefittyedő első vezetőszárny, majd némi olajnyomás-probléma formájában, ami olyannyira visszalassította őt, hogy a végén még a pontszerzésről is lemaradt: csak 7. lett.
Egy időben Niki Lauda is a 2. helyen haladt, de rajta is kifogott ezen a napon a technika ördöge, a Brabham egy elektronikai meghibásodás miatt esett ki a versenyből, míg James Hunt már rögtön a verseny elején, a 6. körben hibázott, és a korlátban végezte. Reutemann mögött végül Andretti lett a 2., Patrick Depailler a 3., míg a további pontszerző helyeken Peterson, Jacques Laffite és Riccardo Patrese osztoztak.
Az alábbi felvételen Depailler on-board kamerájának felvételéből csodálhatjuk meg, milyen fantasztikus élmény és egyben kihívás lehetett a korabeli F1-es autókkal versenyezni ezen a szűk utcai pályán, pláne, amikor még mindennek a tetejébe el is kezdett csepegni az eső az időmérőn…
